Minél nagyobbat hazudsz, annál inkább elhiszik, mondja René, a barátja Antoine Doinelnek, így amikor hirtelen ki kell valamit találni, hogy miért nem volt iskolában, azt mondja: a mamám… Mi van vele? Meghalt. Jaj, bocsáss meg, kisfiam, mondja a tanár. A dolog bejött.
Legalábbis átmenetileg. Mert aztán pofonok lesznek belőle.
Igaz, ami igaz, Antoine Doinel megelőzte a korát. Mert a mamáját játszó színésznő, Claire Maurier csak most, május elején halt meg. 97 éves volt.
Jaj, de szerettük vagy szeretjük őt utálni. Elsősorban nem is őt, hanem a mostohaapát, akinek eljárt a keze, ha tapizni vagy pofont adni kellett, de azért jutott a mamának is utálatból.
Claire Maurier egyébként egy másik nagy sikerű filmben is játszott, az Amelie-ben, de ahogy nézem, annak az emléke erősen halványul.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.