Harsogjon harsona

Nem is tudtam eldönteni, hogy ez most az évad utolsó vagy az évad első koncertje, vagy a két évad közötti utolsó. Nem is tudom, van-e ennek még értelme, vége az évadoknak és a köztük lévő szünetnek, nem pihenünk nyáron sem, vagyis mi pihenünk, ők nem pihennek, a muzsikusok.

Mindenesetre ez azért valami. Az sem nagyon gyakori, hogy valaki jön, és hol harsonázik, hol énekel, de hogy ketten vannak, az már biztosan ritkaság. még akkor is, ha Csapó Krisztián csak egy dalt énekelt, azt se élményszerűen. De a dal akkor is érdekes volt. Vagyis nem a dal, hanem a szerző, akinek nincs nálunk nagy utóélete, nyilván azért, mert Amerikában halt meg, az ötvenes években, de előtte ét Pesten is. Brodszy Miklósról van szó, aki a Be My Love-ot írta, de ezek szerint a Wonder Whyt is, a Rich Young and Pretty című film betétdalát, Oscarra is jelölték. Jó is volt.

Jó volt az egész koncert, a vendég Aubrey Logan volt, alacsony nő figyelemreméltó izomzattal, harsonával, mikrofonnal. Mindennel jól bánt, szuperül énekelt, még szuperebbül harsogott, néha megnézte az óráját, talán ő is soknak érezte a műsort, tényleg az volt, a végére kipukkant, próbáltam rájönni, miért. Valószínűleg a hang maga nem volt elég izgalmas, elég jellegzetes, de Aubrey Logan tud mindent, amit tudni lehet, vagy amivel születni kell. Szóval akár évadkezdés, akár nyárbúcsúzás, nem volt rosszul eltöltött este.