Kovács Krisztián könyvét olvasom, A fény magányossága a címe. Még nem jöttem rá pontosan, mire megy ki a játék, de gondolom, arra még sor kerül. A történet 1975-ben játszódik, tizenkét évvel az író valóságos születése előtt, csillagászat és besúgás keveredik benne, az ember akkoriban nem is…

Persze, hogy egy kérdés megválaszolt lehessen, nem ártana föl is tenni. De nem tettem. Nem mondom, hogy világokat vagy sorsokat fordított volna meg, ha tudom a választ, de nekem érdekes volt. Az egész onnét jutott eszembe, hogy Henryk Szeryng Vivaldi-lemezét hallgattam. Négy concerto a L’estro…