Azzal nem lehet vádolni Olga Peretyatkót, hogy nagy csalódást vagy meglepetést okozott volna. Hallgattam a lemezeit, rossz volt, hallgattam, amikor a Metropolitanben énekelt Luciát, rossz volt, és most eljött koncertezni. Legfeljebb azt lehet kiegészítésként hozzátenni, hogy élőben nem csak rossz, de idegesítő is, ahogy megáll, fájdalmasan elnéz a Müpa egy távoli sarka felé, és hangosan bánkódik. Hangosan, de nem szépen, az orgánum nincs kiművelve, a magasságokat ugyan tartja, ha már megfogta, de éneklés helyett az inkább visongás. A koloratúrákat a Lammermoori Luciában úgy énekli, mintha valaki cipőfűzőt tekert volna a nyaka köré, és a megfelelő pillanatban meg is húzná az eszközt, az egész díszítéssorozat inkább hat gurgulázásnak, mint énekművészetnek. Ami a szívhasadást illeti, voltaképpen csak egy eszköze van, a lassítás, azt viszont túlságosan is gyakran használja. Szép és nemes feladat őt kísérni, mert egy egész zenekart kell folyton visszatartani attól, hogy abban a tempóban fejezze be a darabot, amelyikben elkezdte. Ha pedig megoldottnak látszik a kérdés, akkor ő kezd el egy kicsit sietni, ne legyen már annyira egyszerű az élet. Annyi a haszon, hogy végre hall az ember egy fordított koncertet, nem azt várja, hogy két nyitány között mikor jön a primadonna, hanem fordítva, két ária között mikor szól már az operazenekar, Michelangelo Mazza legalábbis korrekt vezényletével.
Talán Olga Peretyatko nem tehet semmiről, valakik állnak mögötte, akik szeretnék őt a csúcson látni, és most ott is van. Amíg Gruberova nálunk énekelt, ő Bécsben volt a bemutató Luciája, mostanában nem először fordul elő, hogy Budapest zenei szempontból jobb hely, mint Wien, és ennek először örülni kell, és legfeljebb másodfokon szabad bánkódni. Nyilván érzik a lehetőséget, meg kellene kreálni a második Anna Netrebkót, aki nem csak hang, de szépség is, vagy nem csak szép, de énekesnő is. Azért az lényeges különbség, hogy Netrebko élt a lehetőséggel, és valódi, nagy dívává vált, Peretyatko meg, úgy tűnik, ha akar, sem tud a "de helyes, és még énekel is" szint fölé emelkedni. Valahogy járhatóbbnak tűnik a másik út: milyen helyes, és nem is énekel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.