Talán furcsa, de úgy gondoltam, ennél nagyobb lehetőséget nem is kaphat David Fray, mint hogy egy nappal Gyenyisz Macujev után lép föl Pesten. Mert a két zongorista, persze, összehasonlíthatatlan zongorázni tudásban, de van más is a világon, mint a zongorázni tudás. Macujev bemasírozott a Müpa színpadára, majdnem beleverte a fejét a szemöldökfába (nem képletesen, hanem valóban), hengerelt Prokofjevvel, lejátszotta a napot, holdat, csillagokat, a ráadásban bemutatta, hogy tud ő úgy is játszani, mintha valami finom zenélőóra volna, aztán megint dörömb, kimasír, szevasztok, leesett állakat kérjük leadni a jegyszedőknél.
David Fray beténfergett a Zeneakadémiára, lágyan, szelíden és líraian, olyan, amilyenek voltunk vagy szerettünk volna lenni, vagy akibe szerelmesek voltunk, vagy legalább akihez boldogan hozzáadnánk a lányunkat, és aztán fohászkodnánk, hogy mégis boldoguljanak valahogy. Hengerről nincs szó, nem akar uralkodni rajtunk, mi szeretnénk, ha megadhatnánk magunkat neki.
Minden jó, amíg el nem kezd zongorázni. Goldberg-variációkat? Mégis: hogy gondolja? Még az ária sem szólal meg, nincs valahogy értelme, nem hogy rosszfelé indulunk, hanem nem vagyunk az úton. Nekem fáj, hogy a Goldberg-variációt csak szeretni tudom, érteni nem, de nem tesz boldoggá, ha az is így van vele, aki eljátssza.
Tényleg: és csak ennyire tud zongorázni? Nincsenek karakterek, a legtöbb tétel olyan kellemes gyakorlótempóban pereg le, mintha David Fray csak meg akarná mutatni, milyen bonyolult zene is ez, és ha a végére ér, akkor majd, szünet után eljátssza élesben az egészet.
Az kéne még csak.
A zene kezd összefolyni, annak ellenére, hogy Fray minden variáció után kezet mos, na jó, nem mos, de megtörli a tenyerét, és egyre jobban belemerül az őrült zongorista szerepébe, a végén már dúdol is, meg szertedobálja a karját, majomkodik, pedig nincs joga hozzá, inkább tartaná a tempót.
Sikernek siker, az est főmajma pedig fölmutatja a kottát, mintha szerényen csak annyit akarna mondani, nem én vagyok az igazi zseni, hanem Johann Sebastian. Ami egyébként igaz. Kapnál is tőle egy nagy fenékbe rúgást, ha itt volna.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2019.03.07. 07:36:41
stolzingimalter 2019.03.07. 07:58:36
gigabursch 2019.03.07. 14:52:22
Igazabában az utolsó bekezdést nem értem.
Írsz opuszokban két kiváló előadóról, két kiváló előadásról.
De az utolsó bekezdéssel képtelen vagyok mit kezdeni.
stolzingimalter 2019.03.07. 15:10:28
gigabursch 2019.03.08. 10:11:26
Köszi.