Elég furcsa, hogy nálunk az Attis az Attila egyik lehetséges becézése, mert Attisz maga előbb volt, mint Attila, fríg istenség. Nem is ez furcsa, hanem az ábrázolása, letolt nadrágú gyermek vagy férfiú, esetenként sapkában. De hát már a nadrág is meglepő, egyrészt mert nem tipikus antik viselet, másrészt mert pont ott nem takar, ahol a nadrágtól elvárnánk, kilóg belőle az ember feneke. És nemcsak a feneke.

Ahogy az egy kölcsönvett istentől várható, elég homályos a származása és a sorsa is, de az alaptörténet szerint megszegte magányossági fogadalmát, és házasságra készült éppen, amikor megjelent előtte Kübelé, és ettől Attisz megtébolyodott. Tébolyában megcsonkította magát, és bele is halt az önműtétbe. Kübelé csak annyit tudott elérni, hogy Attisz holtteste nem porladt és nem rothadt el.

Valamiért mindig az jut eszembe, hogy az egész történet valami rejtett tiltakozás a teremtés vagy törzsfejlődés ellen, hogy az emlősök hímjei a nemi szervüket ennyire kívül és védtelenül hordják. Ámbár az élet végül igazolta a megoldást.