Róma újabb ékkövét gyalázták meg a turisták. Azt a mindenit. Már megint mit követtek el. Idén már lehajtott valaki kocsival a Spanyol lépcsőn, egy másik tulok már ráírta a nevét vagy a szerelmese nevét a Colosseumra, lassan Rómából, vagy legalábbis Róma belvárosából múzeumot kell csinálni, belépőjeggyel sétálhatnak majd az emberek, este zárnak majd, és mindenki menjen haza.  

Azért megnéztem, mi volt a gyalázatos tett: belement egy nő a Trevi-kút vizébe, és újratöltötte a kulacsát. Nem azt mondom, hogy helyesen tette, de azért voltak már mások is a Trevi vizében, felöltözve. Igaz, ők színészek voltak, Anita Ekberg és Marcello Mastroianni. A héten ment a tévében a Római vakáció, van benne egy jelenet, Gregory Peck egy gyerektől akarja elvenni a fényképezőgépét, hogy megörökíthesse a hercegnőt a Trevinél. A háttérben látható, hogy a gyerekek ott mászkálnak a Trevi-kút kövein. Akkor még szabad volt. Amikor a kút új volt, valószínűleg néhányan belemártották a fejüket a vizébe, a melegebb napokon. Arra való, nem?

Változik a műtárgyakhoz való viszonyunk. Valaha vitték a márványoszlopokat a Colosseumból, és meszet törtek belőlük, hogy kifessék vele a szobát. A Leonardo Utolsó vacsora közepébe ajtót vágtak, ne kelljen már körbe menni a konyhából az ebédlőbe. Az Éjjeli őrjáratból is lenyisszantottak vagy hatvan centit, hogy beférjen a szobába. Hantai Simon nagy képeiből is feldaraboltak néhányat, úgy jobban el lehetett adni. Aztán egyszer csak jön a megállj, tovább ne romboljatok, ha nem muszáj. Meg kell lennie, különben nem marad fenn semmi, de néha azt érzem, az a művészet halála, amikor elkezdjük tisztelni.