Eszemben sincs a műveletlenségemmel dicsekedni, de tényleg szinte semmit sem tudok Harry Potterből. Még körülbelül sem. Nem olvastam, és a filmváltozatból is csak egy részt láttam, annak alapján arra jutottam, amit korábban is sejtettem, hogy nem nekem való. Így aztán meg vagyok kicsit döbbenve, hogy a híradások túlnyomó többsége, és nemcsak nálunk, azt írja Michael Gambon halálhíre kapcsán, hogy elhunyt Mr Dumbledore. Mintha Páger Antal halálakor arról szólt volna a sajtó, hogy Csilicsala bácsi nincs többé.

Annál azért többről van szó, vagy legalább másról is, bár kétségtelen, hogy ebben is van rengeteg érdekesség, mármint abban, hogy angol (Michael Gambon egyébként ír volt) színészek gyakran másodvirágzanak Amerikában, a teljesség igénye nélkül: Helen Mirren, Ian McKellen, Alan Rickman (ő talán másfeledvirágzott), Peter O’Toole, Richard Harris, Derek Jacobi. Megvan ennek a késői sikernek az ára, többnyire mindegyikükre öregemberként emlékezik vissza a nagyközönség, nem mintha ez nagy baj volna, de tény.

Szóval az idő elleni személyes tiltakozásként annyit tudok csak mondani, hogy számomra Michael Gambon nem Dumbledore, nem is tudom, hogy abban a Potter-filmben, amit láttam, ő volt-e már Dumbledore, vagy még Richard Harris, hanem leginkább Albert Spica A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (nem lehet jobban magyarítani, hogy a tolvaj felesége és a feleség szeretője) című Greenaway-filmből. És azért fontos, hogy egy ideig nálunk forgatott, itt vettek föl egy Maigret-kísérletet, ő volt a pipás felügyelő. Akkoriban még voltak kulturális műsorok, őt is meginterjúvolták, hogyan közelít a szerephez, azt mondta, próbálja a kellékeket minél kevesebbet használni, magyarul nem pipázott állandóan. Nem is lett siker a sorozat.