Mozart-linzer

Nem tudom, általánosságban is igaz-e, hogy minél többet tud valamiről az ember, annál kevésbé érti, de Mozartra például elég jól áll a tétel. A sok, lehetséges dolog közül most épp a Linzi szimfóniára gondolok, ami elég jól dokumentált mű. Már ami a keletkezését illeti. Mozart 1783 őszén Salzburgba utazott feleségestül, hogy kiengesztelje az apját, aki ellenezte a házasságát. Talán ha meglátja az asszonyt, megenyhül – bár Mozart maga írta róla, hogy nem szép. Nem is járt teljes sikerrel, mindenesetre október végén elindult vissza, Bécsbe. Útközben megálltak Linzben, ahol néhány napig elidőzött. Itt tartottak egy koncertet a műveiből, ezt a jó hírt az apjával is megosztotta egy október 30-án írt levélben. Megírja azt is, hogy mi a baj, szimfóniát kérnek tőle, de nincs nála egy sem, kénytelen írni egy újat. A koncert november 4-én lesz.

Október szerencsére 31 napos, így nem négy, hanem öt nap állt a rendelkezésére. A hangverseny nem maradt el, a Linzi szimfóniát eljátszották. Mind a négy tételt. Ha nem kellett kitalálni a semmiből az egészet, akkor is képtelenség, mert fennmaradtak a szólamok, Mozart keze írásával. Partitúra nem került elő, de az sem biztos, hogy az elkészült, végül is Mozart tudta, hogy mi a mű, minek azt le is írni. De azt a rengeteg hangjegyet, mind a négy tételt leírta. Hogy volt-e idő próbára vagy legalább főpróbára, azt nem lehet tudni, agyon azért nem próbálhatták a darabot, de nem volt botrány a bemutatón. Ha valami furcsa van a műben, akkor az a trombiták és az üstdob. Csak a második tételtől kezdve játszanak. De hogy ez pontosan mit jelent, mégis előre elkészült anyagokat használt föl a szerző, vagy ez így jó, akkor jött el az üstdob ideje, pont a csöndes lassú tételben. Vagy nem emlékezett pontosan a nagy rohanásban, mit is írt addig? Vagy menet közben derült ki, hogy van a zenekarnak trombitása és üstdobosa? De minden kérdés mellékes ahhoz képest, hogy: ez hogyan lehetséges?