Tudom, hogy mások úti élményeinél csak a mások étkezési élményei érdektelenebbek, de attól, hogy tud valamit az ember, még nincs védve tőle. Szóval ez most úti is meg élelmiszeri beszámoló. Gnudi.

Az egésznek van azért némi kulturális színezete is, hiszen ignudóknak hívják a Sixtus-kápolna mennyezetén kicsavart pózokban üldögélő pucér fiatalembereket. Nem tudom, miért, olaszul ez nudo volna, toszkánul gnudo, de itt még megtoldották egy i-vel, ők tudják, miért.

A pucérság a lényeg. A gnudi töltött tészta, tészta nélkül. Nálunk is vannak hasonló megoldások, töltött paprika paprika nélkül, vagy töltött káposzta becsomagolatlanul. Lényegében ez ugyanaz, mintha raviolit ennénk csomagolás nélkül vagy gnocchit krumplimentesen. Ricotta, spenót, laza gombócok, vajas, zsályás mártásban, megszórva pecorinóval vagy parmezánnal.

Nálunk szerintem nem lehet kapni. Csak azért meséltem el, hogy jelezzem: az ember alig jön el, máris visszavágyik, de itt meg is állok, és nem kezdek el dicsőíteni a buchetta del vinókat, a firenzei borablakokat, főleg azért nem, mert rengeteget láttam, de egyik sem működött