Valamiért megvolt nekünk otthon a két utolsó Mozart-szimfónia, Otto Klemperer vezényletével. Nyilván ajándékba kaptuk, ott állt a szekrényben, amíg rá nem találtam, már gimnazistaként. Hogy ez ilyen? Egyáltalán: a zene ilyen? Nem is a nagy g-moll első tétele, mert az persze, hogy gyönyörű, meg híres, ismerős dallam, de a második tétel. A fafúvók fájdalma, fegyelme, fénye.

Ez ilyen? Vagy Klemperer ilyen, lassan haladós, de mindig haladunk, és miközben az egész zenekar csodálatosan halad egy cél felé, azért mégis a legfontosabb az, ami a fafúvókkal történik. Szép dolog a szimfonikus zenekar, de a közhiedelemmel ellentétben nem az a fontos, amit a hegedűsök játszanak, hanem az igazán lényeges és mély dolgok a fafúvókon szólalnak meg.   

Klemperer szerette a fafúvósokat. Talán Balassa Péter írta ezt így ilyen egyszerűen le, de teljesen elfogadható gondolat, sőt, közgondolat volt, megnyugodott az ember, mindig föl lehet ismerni Klemperer lemezeit, ki vannak emelve rajtuk a fák. Az kicsit furcsa, hogy Klemperer magyarországi felvételein nem így szól a zenekar, de azok élő felvételek, tizenöt-húsz évvel régebbiek, az ember változik az idővel. Klemperer szerette a fafúvósokat.

Csakhogy most Carlo Maria Giulini lemezeit hallgatom nagy szorgalommal, Beethoven 6. szimfóniájával kezdődik a sorozat, és milyen érdekes, Giulini is szerette a fafúvósokat. Talán még jobban, mint Klemperer. Néha az az érzésem, hogy az egész szimfóniát a fagottos pozíciójából hallgatom, sok szép dolog szól körülötte, de a legfontosabb az, amit a fagott játszik. Melyik zenekar ez? Nahát, a New Philharmonia, ugyanaz, amelyiket Klemperer is vezényelt. Hatodik után a Hetedik – ez meg teljesen normális, már úgy értem, vonósalapú zenekari hangzás. De az nem is a Philharmonia, hanem a Chicago Symphony, Amerikában készült felvétel. Végül is: ki dönt egy zenekar hangzásáról? A karmester? A zenekar? A hangmérnökök?

Mert most elég gyanús, hogy nem is Klemperer szerette a fafúvósokat, hanem talán így szólt a Philharmonia és New Philharmonia Orchestra. Vagy valaki ezt a hangzást szerette az EMI hangmérnökei között Londonban. Vagy ki tudja?