
Szólok előre: lehet, hogy csúnya szavak jönnek.
Persze, kinek mi csúnya, de olyanokról lesz szó, amit csúnyának szokás tartani, szaporodással kapcsolatosak és vulgárisak. Nincs bennük sok öröm, kerülöm, ha tehetem, de most nem lehet, és az nem megoldás, hogy @-t ír az ember, vagy azt, hogy b+, ha van bátorságod kimondani, legyen bátorságod leírni. Nem tűri a nyomdafestéket, mondták régebben, de hol van ma már a nyomdafesték?
Az a téma, hogy a Kamrában új szöveggel ment a Chicago, ami elkerülhetetlen, a G. Dénes-fordítás reménytelenül elavult, az all that jazz helyett azt kellett énekelni, hogy „most kapcsolj rá”. Még a Fosse-film címeként sem ez lett a sorból, hanem az, hogy Mindhalálig zene – mondjuk az sem egy nagy ötlet, de legalább elmondja előre, hogy mi lesz a film vége, nem kell izgulni.
Ha jól emlékszem, az új változatban Závada Péter meg is tartja az eredetit, all that jazz, tényleg sokat javult a magyarok angoltudása az utóbbi években, ezt mindenki érti. Legalábbis a szavakat. Van egy jól érthető példa: G. Dénesnél azt éneklik, hogy „polgári erkölcs, az csak maszlag, ha nem blöffölsz, hát rád sem… tesznek”. Závada Péternél megmarad a maszlag, az a kimondott rím rá, hogy kibasznak, pedig a maszlag nyilvánvalóan nincs benne az eredetiben, mit is keresne ott a burgonyafélék családjának egyik nemzetsége. (Megnéztem a szótárban: thorn apple.)
Egyébként viszont durvult a szöveg, ez is érthető, durvult a nyelv, angyalarcú leánykák feltöltött ajkai közül olyan szavak szállnak, hogy az ember csak kapkodja a fejét, nehogy eltalálja valamelyik. Ami természetesen azt is jelenti, hogy valójában nem durvult a nyelv, a csúnya szavak jelentésüket veszítik, és vele együtt a durvaságukat is. Mindig elcsodálkozom azon, hogy a baszik ige azon ritka szavaink közé tartozik, amelyik minden elképzelhető igekötővel értelmes marad, és csak egyikkel, a meg-gel tartja meg az eredeti jelentését.
Nem a nyelv durvulása a probléma, hanem hogy szavakat veszítünk, ha mindet ugyanazzal helyettesítjük, bár lehet, hogy a Chicago új fordítása nem jó példa, hiszen még a maszlagot is megőrizte. Az mindenesetre kérdés, hogy harminc év múlva, ha játsszák a musicalt, milyen lesz az új fordítása. Bazmegbazmegbazmegbazmegbaz, and all that jazz?

A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jajnemár 2026.01.24. 10:42:05
Máramennyiben valami mást, emelkedettebbet, hétköznapi nyomorunkra gyógyírt adó élményt várunk egy színházi előadástól. Vagy nem azt várunk, csak a katarzist, szembenézést, pofont. Vagy mit.
csársz 2026.01.24. 11:51:25
Az Izzóban voltam népművelő, egyszer egy csőszerelő srác várt rám az irodában, és belelapozott Apuleius az asztalon lévő Aranyszanarába. Megjöttem, ezzel fogadott: – Nem is tudtam, hogy ez ilyen baszós könyv.
Azt meg nem hiszem, hogy bármilyen szót „elvesztenénk”. Nyilván ezrével vannak szavak, amiket már nem használunk, vagy nem úgy használunk. De ez egyáltalán nem veszteség!
Tyranno61 2026.01.24. 18:24:46
stolzingimalter 2026.01.25. 06:15:36
Tyranno61 2026.01.27. 15:40:23