Üres a Place Pigalle

Üres a Place Pigalle

  Biztos nem a nosztalgia ráncigált el a fülemnél vagy egyéb testrészemnél fogva a Neoton-koncertre, mert nincs mire emlékeznem: életemben először voltam ilyenen. Ennek ellenére nem akarom az ártatlanságomat sem bizonygatni, azt képzeltem, nem tudom, miért, hogy ez jó koncert lesz, és jó koncert…

Webber otthon maradt

Webber otthon maradt

Webber! Hány foga van? Hetven!   Tényleg csodálom a művészekben azt a különleges érzéket, ami alapján tudják, hogy mit igen és mit nem. Például ezt nem, nem kell jönni a budapesti ünneplésre, a Puskás Arénába, pont elég egy levél, kedves Tamás, épp két művön dolgozom egyszerre, nem akarok…

Candide címkéje

Candide címkéje

Mindjárt eljátsszák a Müpában Bernstein Candide című művét, amivel kapcsolatban semmi felelősséget nem vállalok, egyszerűen a ténynek örülök, hogy megpróbálják. Kellett hozzá a Bernstein-évforduló, és tartok tőle, hogy ez már csak ilyen évfordulós előadás lesz, amint nem fordul az év, Candide megy…

Öl, butít, nyomorba dönt

Öl, butít, nyomorba dönt

A Határeset című svéd filmről szerettem volna mesélni, mert olyan jó kis korrekt szörnyűség, malacfarkú lényekkel, akik az erdőben szaladgálnak, de gondatlanul és előre nem látóan megnéztem a Csillag születiket. Ez is egy tanulság, hogy a rossznak mindig van ereje, nehéz tőle szabadulni. Persze,…

Kiszin a korban

Kiszin a korban

Jevgenyij Kiszin ünnepli ma negyvenhetedik születésnapját. Azt hiszem, az utóbbi időben már nem szokták őt lezsenizni, csak (csak) egy egészen-egészen megdöbbentően jól zongorázó ember, ez az élet, a korral múlik a zsenialitás. Abban mintha nem volna semmi természetfölötti, ha valaki így tud…

Halkabban szól a rock and roll

Halkabban szól a rock and roll

Ülök a Presseren, és próbálok rájönni, hogy mi bajom van. Hogy ez egyáltalán: milyen helyzet. Amit csak megnyerni lehet, vagy amit csak elveszíteni. Hogy van egy hetvenéves dalszerző, és nyilván mindig van mibe belekötni. Ha a slágereket játssza, akkor abba, csak a múltból él. Ha új dalokat játszik,…

Röpködő nevek

Röpködő nevek

Az egész úgy kezdődött, hogy Keresztes Tamást láttam A viszkisben, és azon kellett gondolkodnom, hogy az ország legjobb színpadi színésze miért nem meggyőző filmen, miért sok valahogy a benne lévő feszültség, nem is sok, de unalmas, úgy néz, mint aki mindjárt odacsap, de nem csap oda. Ez vajon a…

süti beállítások módosítása