Petőfi vándorló lelke

Petőfi vándorló lelke

Mindig tetszik, ha emberek az előző életeikre, vagy valamelyik előző életükre emlékeznek, bár furcsa, hogy többnyire uralkodók meg magas rangú katonai vezetők voltak. Arra ritkán emlékeznek vissza, amikor a föld alatt kellett egész nap bányászniuk, és mindennap négykor jött a félszemű Mehár, és jól…

Dostadning

Dostadning

Végső rendrakás svéd módra. Ez lett a magyar címe Margareta Magnusson világsikerű könyvének, amely arról szól, hogy a svédek, ha érzik, hogy hamarosan üt az óra, nagy, végső takarításba kezdenek, ne kelljen a gyerekeknek vagy unokáknak kidobálni a sok vackot a lakásból, házból, nyaralóból. Legyen…

A márciusi ifjak

A márciusi ifjak

Az egyik legszebb párizsi élményem, hogy 2018-ban találkozhattam Judith Hervével, a fotós Lucien Hervé özvegyével. Csodálatos, finom asszony volt, elegáns és törékeny, óriási, időnként szörnyű múlttal, sárga csillagos érettségivel, Auschwitz-cal, aztán szebb és még ijesztőbb napokkal. Nemcsak a…

Felismertem Houellebecq-et

Felismertem Houellebecq-et

Jókor került a kezembe a könyv. Rachel Kushner A teremtés tava. Nem azért, mert egy könyvcsoda, hanem mert annyit bajlódtam előtte Spiróval, annyira nem jöttem rá, hogy a Padmaly miért hasznos szenvedés, miért az a sok szó, sok név, sok oldal, miért kell eljutni addig, hogy „na, most már befejezem,…

Menetelés Analfabéciába

Menetelés Analfabéciába

    Tudom, ez egy régi nyavalygás, hogy a jövő generáció lassan elfelejt olvasni, hogy a műszaki cikkek beüzemelését már piktogramokon kell bemutatni, mert ha azt írják, hogy „dugja be a villásdugót a konnektorba”, azt nem biztos, hogy mindenki megérti. Pláne, ha konnektor helyett azt írják,…

Az angyal elröpült

Az angyal elröpült

Én is utálom a vastapsot. A tapsnácik persze rögtön kiigazítanának, hogy nem a vastapsot utálom, hanem az ütemes tapsot, nem azt, amikor leengedik a vasfüggönyt, de a közönség még nem megy haza, hanem amikor megy ez a csáp-csáp. Föladjuk individuum voltunkat, mert nyilván az is furcsa és gyerekes,…

Mosó Machaut mosodája

Mosó Machaut mosodája

Vele kezdődik az Oratóriumok könyve. Mármint Guillaume de Machaut-val, Igaz, egy régebbi tudományos állapottal, azóta tudjuk (vagy úgy tudjuk) tíz évvel tovább élt, 77 éves koráig, ami elég szép teljesítmény a 14. században, és a koronázási miséből is Messe de Nostre-Dame lett. Nem állítom, hogy…

süti beállítások módosítása