Alexander Toradze

Alexander Toradze

Amikor utoljára hallottam róla, arról volt szó, hogy szerencsére minden rendben van, csak az esti koncertet kell kihagyni. Még szép, hogy ki kellett hagynia, előző este épp csak befejezte Sosztakovics 2. zongoraversenyét Vancouverben, aztán valahogy ott maradt a széken. Rohantak vele a kórházba, de…

Ami szép

Ami szép

Van egy furcsa zenei élményem, amivel egy kicsit nehezen számolok el, vagy ez talán túlzás, de amikor az ember kissé furcsán néz önmagára. Kocsis Zoltán játszotta a Zeneakadémián Schubert B-dúr szonátáját, már jócskán benne jártunk az első tételben, mondjuk lement 5-6 perc belőle, amikor a…

Sok év múlva

Sok év múlva

Viszonylag pontosan tudom, mikor hallottam először részleteket Bartók Gyermekeknek című művéből. Első osztályban még kitűnő volt a bizonyítványom, mi több, a magatartásom is példás, és jutalomkönyvet adtak. Vagy jutalomlemezt. Inkább könyvet, népdalok szövege volt benne, de mellékletként, olyan…

Vigyázz, kocsis!

Vigyázz, kocsis!

Nem annak a Kocsisnak kell vigyáznia, a mi Kocsisunknak, Zoltánnak, ő rendíthetetlenül ámítja az embert. Valamiért nem ismertem ezt a videót, ami nemrég került föl a YouTube-ra, a Kocsis Archívumba, Mozart 456-os jegyzékszámú B-dúr zongoraversenyét játssza a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Ha egy…

Jobb híján

Jobb híján

Minden rosszra el voltam készülve, és majdnem minden rossz be is következett, amikor a Kocsis-emlékesten a Nemzeti Filharmonikuosk eljátszották Liszt Ünnepi indulóját Kocsis Zoltán átiratában. Az a fajta zenélés, amit az ember a széksorokból tényleg nem tud megérteni. Ha nem tetszik nekik, miért…

Az évek jönnek-mennek

Az évek jönnek-mennek

Ma öt éve, hogy meghalt Kocsis Zoltán. Persze, pontosan emlékszem arra a bénult bambaságra, amit éreztem, hogy most mi lesz. Mi lesz az életművével, mi lesz a zenekarral, hogy fakul majd el az emléke, jönnek majd újak, de akárki megszülethet már, csak ő nem. Ugyanaz a bénultság, amit rajta láttam,…

Dobozba zárva

Dobozba zárva

Aki követi a klasszikus zenei lemezek sorsát, látja, hogy a kiadók egyre inkább a múltba fordulnak. Egyre kevesebb a jelentős új album, viszont az archívumok csodás kincseket rejtenek. Óriási dobozok jelennek meg, teljes életművek, Ormándy felvételei valami százhuszonöt korongon, Stravinsky összes,…

Addig jó, míg...

Addig jó, míg...

Nem azt akarom mondani, hogy addig jó, amíg Kádár él, bár kétségkívül: Kádár élt az 1984-es Tavaszi Fesztivál idején. Nem tudom, miért épp most dobta elém a koncertet a YouTube, de ha már megtette, megnéztem. Rados Ferenc és Kocsis Zoltán négykezesezik és kétzongorázik, előtte Kocsis mond bevezetőt…

Gestern!

Gestern!

Anna Netrebkót néztem tegnap este egy húszasért, sajnos nem forinthúszasért, hanem dollárhúszasért, de megérte. Jó program, Rachmaninov és Csajkovszkij, meg Richard Strauss egyebek mellett. Mint valami zenei Mórickának, persze, megint csak ugyanaz jutott eszembe, hogy vajon összejöhetett volna egy…

süti beállítások módosítása