Vér és sár között

Vér és sár között

André Chénier-bemutató volt az Erkelben, máskor és máshol majd bővebben mesélek róla. De hát André Chénier, ahogy gondolni szokás, másodosztályú opera, az egyműves (vagy maximum kétműves) Umberto Giordanótól. Vannak ilyen komponisták, elsül a kezük vagy agyuk, egyetlen operába beleszorul mindaz,…

Ifjú szívekben

Ifjú szívekben

Vass Gábor halálakor, vagyis januárban hallgattam sokat a Kis hableány című Disney mesefilmből a Ringat a víz című dalt, tényleg annyira jó dolog, megunhatatlanul jókedvű, karibi riszálás. Most május van, és megint azt hallgatom, és megint szomorú okból, meghalt Samuel E. Wright, aki az eredeti hang…

Honború

Honború

Nem vagyok benne semmiféle honostorozásban, bús magyarságban, sorsverteségben, óriási szerencsének tartom, hogy itt élek, most élek, sőt, egyáltalán azt, hogy élek. De néha mégis hasznos, ha az ember ufósítja magát, idegenként néz körül az otthonában, és próbálja megérteni, amit lát. Szóval most…

Pongó, Zsanett, Vera

Pongó, Zsanett, Vera

A Színészbüfé/büfészínész című (jobb szó híján) előadásban mondta Mácsai Pál, hogy a mi szakmánk (mármint az övéké, a színészet) társadalmi presztízse most is igen magas, még ha csökkenőben is van.  Akkoriban, mármint amikor csökkenni kezdett a színészet presztízse, ezt nagyon jó dolognak gondoltam,…

Színészbüfi

Színészbüfi

Nem tudom, érvényes lehet-e olyan kifogás egy műsor ellen, hogy túl színvonalas, de valahogy ez volt az érzésem a Büfészínész/színészbüfét (fordítva!) nézve. Az Örkény amúgy nem büfészínészei üldögéltek Mácsai Pál körül, aki szokása szerint a mindent el tudok játszani, még a műsorvezetőt is alapon…

süti beállítások módosítása