Szeptember vége

Szeptember vége

Derűs és nosztalgikus operaest volt az Óbudai Társaskörben, furcsa, de rokonszenves módon már nem is azzal, hogy mekkora királyok voltunk, hanem hogy mekkora királyokkal énekeltünk még együtt. Emlékeztek és énekeltek, többek között Csák József is, aki önmagában is elég furcsa lény, mert nemcsak…

Bocskoromban

Bocskoromban

A Szeánsz Velencében első képsorain Velence látható, borongós képeken a lagúnák, házak, tornyok, és a kép felső részén megjelenik a felirat: Venice, Italy. Alul magyarra fordítva: Velence, Olaszország. Köszi, hogy mondjátok, azt hittem, Velence, Magyarország. Mindenesetre látszik, hogy ez egyre…

Írás a falon

Írás a falon

Azt mondta Renoir, legalábbis a Szépművészeti Múzeumban látható kiállítás szerint, hogy „Ha ránézek egy aktra, megszámlálhatatlan apró színfoltot látok. Meg kell találnom azokat az árnyalatokat, amelyek a bőrt élővé és vibrálóvá teszik a vásznon.” Tudom, hogy az ilyesmit azért óvatosan kell…

Ebéd a füvön

Ebéd a füvön

Jövő héttől lehet megnézni a Mary Cassattról szóló filmet, szép is, érdekes is, de talán nem is kell azoknak ajánlani, akik figyelnek az Exhibition on Screen sorozatra. Ez sem lesz csalódás, valahogy pont eltalálják, mennyire legyenek szakmaiak és mennyire lelkiek, mi a jó ezekben a képekben, és…

Scotto szavai

Scotto szavai

A történelem emlékezni fog Birgit Nilsson páratlan hangerejére, Joan Sutherland és Marilyn Horne elragadó virtuozitására, és talán Renata Scottóra, mert fel tudta tárni egy opera drámai erejét a szöveg és a zene feszültségén belül.  Ezt természetesen Renata Scotto mondta, mondhatni, egy kissé…

A farmotoros nagyapja

A farmotoros nagyapja

A látszat csal, Zerkovitz Béla nem volt arab, csak, a jelek szerint, szerette a napfényt. De hát Bartók Béláról is lehet találni olyan képet, amelyik negatívnak látszik, a haja fehér, a bőre fekete, lehet, hogy van valami összefüggés a zeneszerzői tehetség és a napimádat között. Már benne is…

Bernstein csókja

Bernstein csókja

Kíváncsi vagyok, ha Leonard Bernstein élne, vajon rávernének-e valami zaklatási ügyet. Szinte biztos. Többet is. Mert hát ölelős volt, csókolós, érintős. Mint aki ebből szerzi az erejét, ahogy befelé ment, a pódium felé, gyakran végigsimította a zenészek vállát, és talán nem is biztatásból, nem is…

süti beállítások módosítása