Boglárka Párizsban

Boglárka Párizsban

Valamit érez az ember, csak nem is tudom, hogy pontosan mit. A tehetséget. Vagy hogy akivel beszélget, rendben van magával meg az élettel. Hogy a helyén van a világban. Most épp Párizsban, az Opera akadémiáján tanul, idén is, jövőre is, ahogy mondani szokás, bontogatja a szárnyait. Aztán majd…

Párizsi pillanat

Párizsi pillanat

A kutya és a farkas között. Ha jól tudom, így hívják a franciák a szürkületet, már nem nappal, de még nem éjszaka. Körülbelül ezt az órát választottam a bisztrózásra, ebédelni már késő, vacsorázni kora, nincsenek sokan, de adnak enni, adnak kérés nélkül poharat, milyen bort szeretnék. Nem tudom.…

Kiből lesz a cserebogár?

Kiből lesz a cserebogár?

Mostani állapotában valahogy nyomasztó a párizsi Opéra. Vagy talán máskor is az, de most nyomasztóbb, mert fel is van állványozva, sorban is kell állni, itt átvizsgálják a csomagokat, csak úgy lehet bemenni. Aztán bejut az ember, és nem érzi, hogy hol van, minden zsúfolt és zavaros, a tér tele van…

Pont hátán pont

Pont hátán pont

A szokásos múzeumi panasz: túl sok a kép. Valószínűleg minden múzeumban túl sok a kép, de a Musée d’Orsay-ban túl sok a remekmű. Hiába vigasztalódhat ma az ember, hogy jövök még, már most is úgy van, hogy jött még, végigállta a sort, mondhatná, hogy eszemen leszek, nem állok meg van Gogh csillagos…

Debussy angolul beszél

Debussy angolul beszél

Az egész azzal az ártatlansággal kezdődött, hogy Ránki Dezsőt hallgattam, egy régi vinilről, Debussyt játszik rajta. Még azt is tudom, miért vettem meg annak idején a lemezt. Egy folyóiratban olvastam Hubay Miklós novelláját, Harmodios… és meg kell dögleni, ez volt a címe, és abban volt egy…

süti beállítások módosítása