Az éneklés és a hosszú élet

Az éneklés és a hosszú élet

Tudjuk, média, meg világfalu, meg, hogy még kisebb egységig jussunk, mind egy nagy család vagyunk, most már nemcsak a sztárokat gyászoljuk, de a sztárok rokonait is. Meghalt Madonna öccse, meghalt Whitney Houston anyukája, bár az ő hangját éppenséggel lehetett hallani, vokálozott nagymenők mögött…

A kivétel és a szabály

A kivétel és a szabály

A szavak végén az ó, ő mindig hosszú. Kivétel. no, nono. Ezt ugyan a szabályírók nem tették hozzá, de kivétel még a nonono, nononono, és így tovább. Az egész arról jutott eszembe, hogy le kellett írnom a tetű szót, és hibásan rövid ü-vel írtam, rögtön alá is húzta a helyesírásjelző, kijavítottam,…

Ellentengermedve

Ellentengermedve

Mintha ez is épp fordítva volna a tenger partján. Amire mi azt mondjuk ősszel, hogy álmos ő, de nem beteg, arra az Adria azt mondja, beteg ő, de nem álmos. Itt van az ősz, itt van újra, megkezdődik végre az igazi élet. Fürdővendégek és a fürdővendégeknek szánt mosolyok nélkül, mintha alig várnák,…

Tengersík

Tengersík

Sok dologért csodálom Petőfi Sándort, nem a költőt, hanem az embert, ha van értelme ennek a különbségtételnek, mindenesetre a munkásságán kívül is. Például azért, mert mint a gólya, félig feketében, félig fejérben jár. Vagy azért, mert tud örülni annak, ami az övé. Szóval az Alföldért. Ez azért…

Stonehenge

Stonehenge

Ez már az utószezon. Elvégre október van. Az ember élvezi, hogy kevesedmagával sétálgat a parton, és nézi ezeket a kivetett bálnagerincoszlopokat, vagy mik is ezek. Ja, igen, télre nemcsak a nyugágyakat tüntetik el, de kiveszik a kisasztalokat is, amelyek körül kettesével üldögéltek, üldögéltünk,…

Szőnyegbe csavarva

Szőnyegbe csavarva

Van egy jelenet a Kleopátra című filmben, aminek mindig utána akartam nézni. Ez tényleg így volt? Aki látta, nem felejti, bár, gondolom, a Kleopátrát is utoléri a filmek sorsa: egyre kevesebben látták. Mondhatni, generációs szakadék lehet belőle, vagy ha nem is szakadék, de szakadék jelző, olyan,…

A változatlanság boldogsága

A változatlanság boldogsága

Utálom... ez túl erős, és nem is illik az emelkedett hangulatomhoz. De azért elég hülyének tartom azokat, akik a hasuk miatt utaznak, vagy jó, nem a hasuk, de a nyelvük, az ízlelőbimbóik miatt, akik csak arról tudnak beszélni, mit ettek, hol, mikor, mennyiért. Így aztán most nem mesélem el a tegnapi…

Itt az oroszlán!

Itt az oroszlán!

Mióta is várom, hogy megnyíljon ez a kiállítás? Mióta megláttam a Szépművészeti oldalsó falán az oroszlánt. Kocsiból, esőben, de hogy tényleg, eljön. Aztán mentem arra biciklivel, és rájöttem, hogy nem is az oroszlán van a képen, hanem egy szörny, a sárkánykígyó, bár ebben a névben, csak két állat…

Címtelenség

Címtelenség

Mikor a Rádiózenekar évadnyitó hangversenyéről szóló beszámolót írtam, azt is el akartam mondani, hogy Holst The Planets című műve előadásának színvonala azért sem mellékes kérdés, mert ez nálunk ritkán játszott darab. Úgy értem, egy elrontott Ötödik szimfónia után senkiben nem az a kérdés…

Ifjú szívekben élés

Ifjú szívekben élés

Emlékszem, hogy mennyire fennakadt a szemem, amikor a Sinkovits Imréről szóló nekrológban azt írta Zappe László, hogy mennyire kiváló Törpapa volt. Ez valami vicc? Vagy újságírói zavar, annyira nem volt oda Sinkovits művészetétől, de nem most van itt a hely és az idő, így aztán működésének…

süti beállítások módosítása