Bartók, a bennszülött

Bartók, a bennszülött

Nagyon drukkolok a Metropolitan Operának, hogy sikerüljön új közönséget toborozni az elveszőnek látszó régi helyett, és tetszik, ahogy az afro-amerikai közönséget próbálják becsábítani a színházba. A probléma persze nem annyi, hogy csak el kell menniük, és megszeretik a műfajt, mert miért is…

Észveszejtő

Észveszejtő

A puritánok cselekményének az a lényege, hogy menthetetlen. Ami önmagában véve nem baj, mert a helyzetek nem reménytelenek, szeretés, félreértés, téboly és tisztázás, de a darab egészével nehéz mit kezdeni. Puritánok a royalisták ellen, azt sem tudjuk, kinek drukkoljunk, illetve azt tudjuk, hogy…

Apai-anyai

Apai-anyai

Tudtam, hogy baj lesz. Nem azért, mert olyan csodálatosak a megérzéseim, hanem mert előzetesen már mutattak részletet az André Chénier-ből a Metropolitanben. Yoncheva és Beczala, az egyiknek műfeje van, a másiknak műfoga, a zárókettőst énekelték zongorakísérettel, teljes operai téboly és halálvágy,…

Múlt ifjúság tündértava

Múlt ifjúság tündértava

Operaénekesek alapélménye, hogy állnak fiatalon a takarásban, nézik a nagymenő énekeseket, akik a Bohéméletben lépnek föl, és közben arra gondolnak, hogy mit keresnek ezek a vén, ráncos, kövér lények ebben a darabban, fiatalnak maszkírozva. Aztán, ha minden jól megy, eljön a nap, amikor ők maguk…

Metimádat

Metimádat

Jó magasról néztem Az ezred lányát, de nem panaszkodok, ez volt három napon belül a második alkalom, és legalább jól láttam a beázásokat. Ott is van, a híres Metropolitanben, nemcsak odahaza. Lawrence Brownlee nem ismételte az áriát, tényleg csak kilenc magas C hangzott el, az sem könnyű. Másnak nem…

Met után

Met után

Megvolt, siker volt, a néző boldog. A kérdés az, hogy vajon a szereplő is boldog-e, akinek megvolt, akinek siker volt. Kálmán Péterrel beszélgettünk a Metropolitan operai bemutatkozása alkalmából. Levágattad a szakálladat. Az volt a legrosszabb. Kérték, vagy úgy érezted, hogy a szerephez így…

Úgy kell felmosni

Úgy kell felmosni

Ezt még el akartam mesélni a szombati Metropolitan-közvetítés kapcsán. A szünetben a szokásos művészinterjúk, aztán we'll be back after a break, megindul a visszaszámlálás a képernyő jobb felső sarkában. Nyolc perc, annyira már ki sem megyek, inkább nézem, hogy sürögnek és forognak a nagy színház…

X

X

Mondhatni: kortárs opera, hiszen az alkotók mind ott vannak a színházban. Anthony Davis, a zeneszerző, a testvére, aki a drámát írta, és az unokatestvére, aki a librettót. De mégsem egészen kortárs, 1986-ban volt a bemutató, és mintha a történelem csak azért bonyolódott volna az elmúlt években, hogy…

süti beállítások módosítása