Nem képzelem azt, hogy ilyen csoda nincsen. Egyrészt mert van, másrészt talán mégsem akkora csoda. De nézhető, élvezhető, röhöghető, megrendülhető. Vagy, ami valamiért most nagyon fontos számomra: tisztelettel van a tárgya iránt. A tárgya pedig Arany János a Pesti Színház előadásának. Kinek az ég…