Kazettás függöny

Kazettás függöny

Most nem az előadásról szeretnék beszélni, bár arról is lehetne, talán kell is. Alapvetően jó a We Will Rock You a BOK (azelőtt Syma) csarnokban, de az első meglepetés a függöny. Annyira szép, hogy rögtön eszembe juttatja a nagy függöny-élményeket. A javukat élőben még nem is láttam. A nagy bársonyt…

Pece-parti Párizs

Pece-parti Párizs

Sajnos van ilyen, amikor az első öt percben rájön az ember, hogy ez hülye ötlet volt, és attól fogva túszként ül a teremben. Utoljára egy hasonló koncerten éreztem ezt, Kozma Orsi énekelt New Yorkról. Most Micheller Myrtill énekelt Párizsról, a Müpa nagyobb termében, nagyobb szabásban, szimfonikus…

Tarsolyban a karmesteri pálca

Tarsolyban a karmesteri pálca

A 82 éves Zubin Mehta vállfájdalmaira hivatkozva kénytelen volt lemondani két berlini koncertjét, de szerencsére a szervezők találtak megfelelő színvonalú helyettest: a 89 éves Christoph von Dohnányi fog vezényelni. Különleges öröm, mindenki azt hitte a tavalyi lemondások után, hogy Dohnányit…

Hang, jel, nyom

Hang, jel, nyom

Két ember sétál az erdő szélén. Azt mondja az egyik, te, milyen jó C-je van annak a tenornak, aki itt beénekel. Beénekel? Segítségért kiabál.  Valahogy így érzem magam, miközben ezt a csöndes szenzációt hallgatom, Kuti Sándor hegedűre írott kamaraműveit.  Rosszul közelítek hozzá, közben dühös…

Műveletlenségünk tele

Műveletlenségünk tele

Bocsánat a richárdi többesért, igazából csak a saját műveletlenségemre gondoltam, de mivel épp olyan dologról van szó, amit nem tudott az ember, szereti azt hinni, hogy talán mások sem tudták vagy tudják, egyek vagyunk a nem tudásban. Az olasz szakosokat és a művelteket meg üsse csak a guta.  Arról…

Jövőre jobb lesz

Jövőre jobb lesz

Egyáltalán nem értem, hogyan történhetett, de tökéletesen elfeledkeztem az újévi koncertről. Már a bécsiről. Végül is csak olyan harmincakárhány éve kezdem minden évben ezzel az ébrenlétet, csak ennyi ideje nézem, hogy először írják ki az új évszámot a bekarikázott c betű mellé. Valami történt,…

Mario, Mario, Mario

Mario, Mario, Mario

Éppen mert annyira szépen énekelte Anna Netrebko a La mamma é mortát az André Chenier-ből, az embernek rögtön hiányérzete támadt. A hiányérzetet pedig úgy hívják: Maria Callas. Miért van az, hogy Callas hatvan év távolságából, úgy, hogy közénk áll (összeköt) mikrofon meg hangszóró, könnyek közé…

süti beállítások módosítása