Kocsis: Impossible

Kocsis: Impossible

Norman Lebrecht teszi föl a kérdést a blogján (Slippedisc), hogy ha egyetlen egy koncertre lehetne mindösszesen elmenni, ki mit választana. Persze, a kérdés nem teljesen világos, legalábbis a válaszok alapján, van, aki lehetséges koncerteket szervez, van, aki régieket, ahol ott volt, de szívesen…

Magyarul semmi értelme

Magyarul semmi értelme

Nincsenek illúzióim: egy fénykép népszerűségének a titka a rajta látható emberen és a reprodukáltság számán múlik, nem azért volt a hetvenes években minden amerikai diákszobában ott Farrah Fawcett, mert olyan érdekesnek találták a fehér fogsor és a piros fürdőruha együttesét, hanem mert jaj, de jó…

Isolabella

Isolabella

Domingo miatt kezdtem el nézni, aztán Scotto miatt nem tudtam abbahagyni a Metropolitan tegnapi ajánlatát, a Manon Lescaut 1980-ben készült felvételét. Persze, ismertem régről, ezerszer lemásolt VHS-kazettáról, amelyen sárga árnyak mozogtak, de a hangminőség elfogadható volt. Így aztán némi…

Wolfgang felesége

Wolfgang felesége

  Olyan érzés, mint amikor az ember nem érti a viccet. Mindenki harsányan nevet körülötte, ő meg azon gondolkodik, hogy vajon miért. Az már hozzáállás kérdése, hogy ilyenkor ki a hibás, aki nevet, vagy aki nem nevet, én, vagy az egész világ. Ezt érzem, ha a legendás Irmgard Seefriedet hallgatom.…

Irmgard férje

Irmgard férje

Miért is hallgatunk lemezeket? Nyilván az emberek nagy többsége azt mondaná (akár hallgat, akár nem), hogy a zene miatt. Nyilván így is van, de közben mégis van az egészben egy kis múzeumi körséta is, mit szerettek a régiek. És vajon miért. Onnét jutott ez most az eszembe, hogy éppen újra…

Ingről, gatyáról

Ingről, gatyáról

Véletlenül találtam ezt a jelenetet, Judi Dench, mintha egy közönségtalálkozós interjú végén szavalná el a Vízkeresztből a She never told her love kezdetű részt. Második felvonás, negyedik szín. Valaki kell, hogy végszavazzon neki, így aztán, ki mást, Benedict Cumberbatch lett a megfelelő ember. Nem…

Jani bácsi, Béla bácsi

Jani bácsi, Béla bácsi

Mikor Jan Potocki könyvét rendeltem meg az antikvarium.hu oldalon, az átvételkor nagyobb csomagot adtak. Ajándékként mellétették a Mi, janicsárok című regényt, Tóth Béla művét. Valahogy megesett a szívem a könyvön, nyilván eladhatatlan, porosodjon máshol, soha, senki nem fogja elolvasni, pedig…

süti beállítások módosítása