Elvis halála és gyászinduló

Elvis halála és gyászinduló

1983-ban, amikor sorkatonai szolgálatomat teljesítettem, a zalaegerszegi laktanyába elhozták a mozikban akkor futó Ez Elvis című filmet. Nagyon sokra nem emlékszem már, leginkább csak arra, hogy Elvis is volt katona, ő Németországban, vagyis az NSZK-ban, és hogy egy kimaradás alkalmából ellátogatott…

Önti, festi, faragja

Önti, festi, faragja

Vas István-kiállítás nyílt tegnap Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban, mindjárt föltéve a szokásos kérdést: hogyan is lehetne kiállítani az irodalmat. Mert hogy kell, az biztos, hogy Vas Istvánról érdemes gondolkodni, az is biztos, de a róla való gondolkodás vajon elhozza-e az őt olvasást, azt sem…

Láng a lelke

Láng a lelke

Verdit szokás szidni, az ő nagy kegyetlenségét az Aidában, hogy alig kezdődik el az előadás, a tenornak máris el kell énekelnie a fő áriát, még be sem melegedett, máris teljesítenie kell, aztán esetleg felvonásokon át dolgozhat, hogy feledtetni tudja a kezdetet. De hát Wagner, az ifjú Wagner Verdin…

Kosztolányi-ábránd

Kosztolányi-ábránd

Sinkovits Imrét hallgattam, többnyire csodálva, a hangszínt, a színészi tempóérzéket, hogy le tudja lassítani az időt, és az ő szavalásának tempója lesz a normális, kényelmes, igazi élettempó. És akkor a Hajnali részegség. Nyilván nem kell bizonygatni, hogy nagy vers, meg szédítő, ahogy Kosztolányi…

Átfér az óra szíján

Átfér az óra szíján

Misty Copeland képe van kint házfalnyi méretben az Oktogonon. Egy pillanatra el is bizonytalanodtam, hogy tényleg ő-e az, nem az énekesnő Nadine Sierra, de aztán eszembe jutott, hogy ő már egy másik óramárka mellett kötelezte el magát. Amiből elég kézenfekvő a következtetés, hogy az órakészítők a…

süti beállítások módosítása