Egyáltalán nem véletlenül hallgatok mostanában New York közeli zenéket. Például ezt, Bernstein On The Town című musicaljét, három matróznak egy nap kimenője van New Yorkban, ennyi idő alatt kell megtalálniuk a szerelmet. Az egyik beül a taxiba, hogy az elvigye a nevezetes helyekre, de a taxis lány…
Azért ez jó. Hosszú, de jó, néha azt érzem, hogy filmklasszikus lesz belőle – persze a maga műfajában, akciófilm, sokat lőnek, sokat robbantanak. Egyik csata a másik után. Színészes akciófilm, ahol nemcsak csalinak használják a színészeket – különben sem tudom, hogy ezek a színészcsalik egyáltalán…
Nem is tudom, mikor láttam utoljára olyan operaelőadást, amelyiknél izgultam, hogy mi lesz a vége. Talán négy évtizede, amikor először láttam a Turandotot. De az opera nem a történetről szól, az emberek úgy érkeznek, hogy tudják, mi lesz a nóta végén. Most meg Az alvajáró a Metropolitanből, Rolando…
Fényes Adolf miatt mentem a Nemzeti Galériába, de az csak egy szoba. Nagy szoba, szép szoba, de marad még utána a nézőben kedv és szusz, hogy újra nézze Czimra Gyulát, amíg még lehet. Jövő héten zár. Czimrát nézem, és Mahler jut az eszembe, pedig nem közeli kapcsolat, de az egyik festmény sarkában…
A Janikovszky Éva naplóiból készült előadást néztem tegnap a 6színtéren (-ben?), nem is rossz, vagy legalábbis nagy és sok munka van benne, és közben eszembe jutott, hogy valaha egy műsorban szerepeltem Janikovszky Évával. Vagyis ez így nem pontos, mert a műsor maga egyszemélyes volt, de mindig más…
Próbáltam, akartam, erőltettem, de nem sikerül végignéznem a Netflixen A csütörtöki nyomozóklubot. Pedig milyen pompázatos, hangulatos, színészes, Helen Mirrenes film, de vagy nem mozgóképre való a történet, vagy én nem vagyok mozgókép elé való. Elvben ez valami szórakozás, ha erőltetni kell, akkor…
Nem veri ki az ember szemét, de ha valaki arra jár, a Ráday utcai Bibliamúzeumban érdekes dolgot láthat. Valószínűleg mindig láthat érdekes dolgot, a jeruzsálemi templomok makettjait, de van időszakos kiállítás is, Kemény Gyula gyűjteményéből válogatás.
Ahogy mondani szokás (mondják is) a…
A világ tele van elfelejtett operaénekessel, ez a dolgok rendje, bár a hangfelvétel némileg változtatott a dolgok rendjén. De ha felejteni akarunk, akkor persze lehet.
Itt van (vagyis éppen hogy nem nagyon van) Koréh Endre, az Operaház posztumusz örökös tagja. Igazi nagy sztár volt a maga idejében,…
Tudom, nem a legjobb időzítés, de Diane Keaton annyira biztos helyen van mindannyiunk szívében, hogy semmi szükség nincs a vagy jót vagy semmitre. Szerettem akkor is amikor idegesített. És jelen időben is mondom.
Hogy mikor idegesített? Például a Keresztapa első részében, ahol olyan bágyatagon…
Ha Gianni Morandi, akkor a legtöbb embernek a Térden állva (csúszva) előtted jut az eszébe, értem is, hogy miért, de én ezt a dalát jobban szeretem. Meg az egész Gianni Morandit csodálom, hogy végig tudta csinálni az életet ugyanazzal a frizurával. A dal 1962-ből való, azóta Gianni hosszabb…