Genyőte

Genyőte

Lenn, a csöndes alvilágban, szellőtlen, bús alvilágban, asphodelosok között, írja Babits A danaidákban. De mi a bánat az az aszfodélosz? Mitológiai virág, pontosabban a mitológia által is használt, de nagyon is igaz, mediterrán növény, a halottak lelke költözik aszfodéloszba, ki tudja, miért.…

Dante és a remény

Dante és a remény

Otthon ez nem tűnik föl, de Dante-év van, halálának hétszázadik évfordulója, és ebből, amennyire tudnak, ügyet csinálnak az olaszok. Az üdülőhelyen, ahol vagyok, például a kirakatokkal próbálkoznak, nem sok sikerrel, nincs különösebb értelme, két doboz spagetti mellé odatenni az Isteni színjátékot.…

Babits Balázs

Babits Balázs

Balázs napon újraolvassa az ember Babitsot, a Balázsolást, a mi időnkben még nem volt középiskolai tananyag, amit meg is értett az ember, veszedelmesen klerikális cucc, inkább tanították azt, hogy csorran a vér, forran a forradalom, és aztán hozzátették, ez ám az üres formaművészet. Talán azóta…

Lelke bús reménye

Lelke bús reménye

Nyilván még egyes számjeggyel kezdődött a korom, amikor Babits Hegeso sírja című versét először olvastam, mert a reakcióim ennek megfelelőek voltak. Aha, persze, Mihály bácsi. Szobrokba tetszik szerelmesnek lenni, mint valami Pügmalion, ha nincs valóságos szerelem, akkor érzelmeinkkel…

süti beállítások módosítása