Két éve Bayreuth-ban az volt a szenzáció, hogy elmaradt a szenzáció, Roberto Alagna majdnem az utolsó pillanatban megfutott Lohengrin elől, kimerültségre és időhiányra hivatkozva közölte, hogy sajnos nem tudta mélységében elsajátítani a szerepet, keressenek valaki mást.
Hm, hm, mondta az ember, az…
Ha lett volna valami józan ember Gounod közelében, biztosan lebeszéli arról, hogy a Rómeó és Júliát próbálja megzenésíteni, mert abból csak nevetség jöhet ki. Júliát még lehet találni, hamvas koloratúrszopránt, nálunk, ugye, Rost Andrea kezdte ezzel a szereppel a pályát, de megfelelő Rómeót…
Kicsit röhögcsélt a világ, vagyis a világ opera iránt érdeklődő része, amikor kiderült, hogy Roberto Alagna fog énekelni a Metropolitanben. Eddig még nem vicces, de a darab a Bohémélet. Párizsi diákok éheznek és fáznak, szeretnek és meghalnak. Vagy tovább élnek. Igazság szerint nem is diákok, hanem…
1997-ben, amikor százéves volt az EMI (azóta már elhalálozott) készítettek egy lemezt Roberto Alagnával, még a régi technikával. Mert, mondta Alagna, az volt az igazi, amikor még rögtön viaszba karcolták a rezgéseket, és talán Caruso is azért tudott eleven emlék maradni, mert ez a technika minden…
Amikor először hallottam Roberto Alagnát, lemezről hallottam, a Gianni Schicchiből énekelte Rinucciót, és rögtön meg is írtam az élményt. Hogy klassz hang, de kissé brutálisan közelít a szerephez. Rákosi Péter, aki az EMI-nál dolgozott, nem a Deccánál, ami a Frenis Tritticót forgalmazta, utána azt…