Jobb hely most a Margitsziget, ha klasszikus zenéről van szó, mint amikor utoljára láttam. Javultak talán a hangszórók is, hátrafelé lezárták a teret egy kivetítővel, még ha a hozzá mellékelt operatőrök közül nem is mindegyik jött rá a kamerakezelés csínjára és bínjára. De arrafelé legalább nem…
Ahogy Mozart viháncol az Amadeusban: miért nincs három fejem, hogy mindegyikre másik parókát tehetnék. Miért nincs két fejem, két testtel, négy füllel, hogy az egyiket ide, a másikat oda küldhetném, aztán megbeszélnék, mi volt a fontosabb esemény. A Parsifal vagy Gruberova-Schade? Látatlanban persze…
Nem tudom, miért gondoljuk, hogy a halottak gonoszak, hogy félni kell tőlük, és jobb, ha szaladunk, ha egy hiányos fejű nő veszi üldözőbe az embert, pláne, ha meg is akar csókolni, de azt azért belátom, hogy amikor éretlenkedek egy múmiás filmet nézve, akkor voltaképpen ugyanezt teszem. Szaladok a…
Azt hiszem, viszonylag átlagosak a rulett-élményeim. A megfelelő korban, huszonévesen mentem először, tíz dollárral a zsebemben (Budapesten), ezzel az óvatos, a krupiékat többnyire idegesítő játékkal, színre meg páros-páratlanra téve egy óra alatt a tíz dollárból négyszáz lett, elégedetten távoztam.…
A nagy képzőművészekből Velencében hajónév lesz, ott úszkál a vízen Raffaello, Donatello és Michelangelo, talán ezt játsszák a mennyországban snóblizás helyett, az nyer, akinek nagyobb a vízkiszorítása. Mellettük Bellini igazi sztár, mert koktél lett belőle, baracklé és pezsgő keveréke. A rózsaszín…
Azt szokták mondani, hogy aki angol és karmester, az elkerülhetetlenül lovag is, de most a hatóságok majdnem megcáfolták a hagyományt. Jeffrey Tate-nek csak hat hete volt, hogy gyakorolja az új aláírását, és Sir Jeffrey legyen. Munka közben halt meg, Bergamóban próbált, összeesett és…
Hogy mi mit keresünk vagy mit találunk meg Bosch művészetében, azzal még csak-csak elboldogulunk. A meg nem tapasztalhatót tapasztaljuk meg, a hirtelen méret- és léptékváltásokat, egy arcot a háttérben, fehéren és idegenül, miközben annyi szörnyű dolog történik az előtérben. Annyi okunk van félni,…
A legnagyobb újdonság a monogram, eddig Hieronimus Bosch volt a festő általánosan elfogadott neve, most Jheronimus lett a Dózse Palotában. Amúgy nincs semmi újság, kicsit becsapós az egész kiállítás-akció, nem gyűjtöttek össze semmit, azokat a képeket lehet látni, amelyeket erre járva mindig látni…
Nyomasztó és néha nagyon csúnya is, amit Damien Hirst csinál, ráadásul olyan méretekben és mennyiségben csinálja, hogy az már nem lehet ő, mármint a kivitelező, ő csak álmodik, tervez, dolgoztat, jóváhagy. Óriási szobrai állnak most Velencében, kint is, bent is. A Dogana előtt nagy, szürke, carrarai…
A velencei biennálé alapvetően mégis olyan, mint az Eurovíziós Dalfesztivál. Nagyon kicsi ideje van mindenkinek, hogy fölhívja magára a figyelmet. Jönnek, benéznek, és ha nincs semmi mellbevágós, már mennek is tovább. Ebben a műfajban mi hagyományosan gyengék vagyunk, most sincs változás. Várnai…