A kő puhasága

A kő puhasága

Szinte szégyellem, annyira a közhely jutott az eszembe, az angol pázsit, amit csak öntözni és nyírni kell - de ötszáz éven át. Milánóban ugyanezt adják elő a kővel, a dóm márvány padlójával. Másképp kopnak a kövek, a fekete márvány a leglassabban, a piros kevésbé ellenálló, a fehér a legpuhább, bár…

Te is, lányom, Odabella

Te is, lányom, Odabella

Ez itt a Scala, az igazi Scala, a milánói, kívül olyan szerény és annyira mérsékelten kivilágított, hogy az ember elbizonytalanodik: talán mégsem ma van az előadás. Szerencsére megy arrafelé néhány furcsa lény, botos bátyó lódenkabátban, csillogó, lurex nadrágos férfi, nercbundák. A jegyszedők szép…

Szegedi tenor

Szegedi tenor

Jellemző módon a szegedi Délmagyarország és a szegedi operabarátok emlékeztek meg a tegnapelőtt, nyolcvanévesen elhunyt Gianfranco Ceccheléről, aki egy késői Otello fellépésével elvarázsolta a szabadtéri közönséget. Akkor a tenor végtelenül öregnek látszott, bár Otello lehet éppenséggel végtelenül…

Operakacsamesék

Operakacsamesék

A héten kiderült, hogy körülbelül mindenki tudja, mit csinált huszonöt évvel ezelőtt este. Tévét nézett, vagy mint gyerek vagy mint szülő, amikor is Dagobert bácsi kiabálni kezdett, hogy megette egy tengeri szörny a fagylaltját, majd elsötétült a képernyő, és Boross Péter jelent meg rajta. Meghalt…

Második kötet

Második kötet

Egyetlen értelmes (?) vagy használható következtetésre jutottam Piotr Anderszewski koncertjének első része alatt, nevezetesen arra, hogy a tempót, valószínűleg ösztönösen, mindig úgy választja meg a zongorista, hogy ne legyen gyorsabb annál, mint amit fejjel le tud még bólogatni.   És akkor ez most…

Szenior

Szenior

John  Corigliano hegedűversenyét játszotta a Fesztiválzenekar, Sipos Gábor egészen és számomra váratlanul lenyűgöző szólójával, és ugyan ma már ennek semmi különösebb jelentősége nincs, de ez a Corigliano nyolcvanadik életéve ellenére az ifjabbik, ott van a Jr. a neve mögött. Egyébként sem véletlen…

Ipi, a pacsirta

Ipi, a pacsirta

Még mindig a kis Ádám a legfőbb szellemi táplálékom, Kosztolányi fiának írásai, meg az írásokhoz írott bevezető, ami igyekszik szépíteni a valóságot, nem volt olyan rémes és tehetetlen, mint írták, csak beteg és alkoholista. De folyton kiderül a könyvből, hogy van mit mentegetni, ott az ifjabb…

süti beállítások módosítása