Mocsári Károly mondta, hogy szerinte ki nem találom, hogyan kell kimondani a zongorista Stephen Hough nevét. Sztíven… kezdtem ravaszul, jól tudva, hogy nem ez a kérdés. Aff – fejezte be Mocsári, szóval, hogy ezt a betűhalmazt így kell hangra változtatni. Annyit mindenesetre elért, hogy azóta sem…
Biztosan készül már valahol egy vagy több könyv a komolyzenei szexuális visszaélésekről, Mozarttól napjainkig, de amíg ez nem jelenik meg, addig van egy látszólag egyszerű kérdés: miért nem érdeklődnek az érintetteknél. Itt a Domingo-ügy, vannak csinos magyar énekesnők, akik kapcsolatba kerültek a…
A homály ugyan egyre csak sűrűsödik, hogy mi is volt a Domingo-féle zaklatási ügy, mindenki eltűnt, nem szól, csak a Domingót védők emelték föl a hangjukat, legtöbben azért egy kis ráhagyással, nehogy valami bajuk legyen belőle. Nem látni, ki volt mögötte, ha volt valaki, mi volt a cél, viszont van…
Azt mondja Alain Delon, még agyvérzés előtt, hogy igen, lehet, hogy megütött nőt, de a maga részéről bizton állíthatja, hogy nem zaklatott senkit.
Te hülye, mondom én, téged biztosan nem is vádolt meg senki. Más a helyzet egy beteg lelkű, hatalmaskodó emberrel, és más valakivel, akiről késsel sem…
Biztosan óriási irodalma van ennek, de a magam részéről soha nem értettem, hogy a káromkodás miért okoz könnyebbséget az embernek. Mi történik, amikor valaki Isten nevét hiába veszi, ráadásul trágár környezetben. Mitől jó?
Nem megoldhatatlan rejtély.
Mondok egy tegnapi példát. Törött lábú, közeli…
Az utolsó mohikánt olvasom, a teljeset, új fordításban, és elég sok örömöm van benne, bár kétségtelenül fárasztó, hogy Sólyomszem tízoldalanként elmondja, hogy ő tiszta vérű, fehér ember. Ettől még drukkolok a könyv sikeréért, hátha akkor a többi Natty Bumppo-történet is megjelenik csonkítatlanul.…
Talán a jó gyerekfilmek mind rokonok. Legalábbis abban, hogy nem gyerekfilmek, hanem felnőttként röhög rajtuk az ember, mert ráismer benne magára, a saját gyerekkorára, a világ fölötti akkori hüledezésére, hogy itt vannak ezek a felnőttnek nevezett lények benne. Nem tudom. Mindenesetre nem csak jól…
Nem mentegetem, még magamban sem, mert hogy jövök én ahhoz. Meg azért sem mentegetem, mert ő sem mentegeti magát, nem mondja, hogy hazugság, és beperel mindenkit, aki ilyeneket állít, nem jön szánalmas magyarázatokkal, és amit mond, az igaznak látszik: mások voltak talán a határok a nyolcvanas évek…
Az ország apraja és légköri jelenségek után érdeklődő nagyja a Normafánál és egyéb helyeken fordult tegnap éjjel az ég felé, hogy láthassa a Perszeidák meteorraj éjszaka elégő tagjait, vagyis, hogy lásson csillaghullást, és közben eszembe jutott Perszeusz. Nem is maga Perszeusz, hanem Benvenuto…
Tegnap, amikor Kocsis Elsáját kerestem (Wagner: Lohengrin) a gép Carlos Kleibert dobta föl, amit nem is tudom, mire véljek. Tud valamit, vagy tud valamit rólam, vagy egyszerűen zenei dolgokban tájékozott maga az internet. Tény, hogy a két K betűs ember ismerte egymást, bár, ha jól tudom, soha nem…