Attila sírja

Attila sírja

De ki nyilazta le a nyilazókat? Mert a legenda nemcsak azt mondja, hogy Attila egy folyóban van eltemetve. Hogy melyik folyóban, azt nem tudni, de a folyók kibabrálnak az emberekkel, a németek is lelkesen keresik a Rajna kincsét, de sokszor rossz helyen, hiszen a Rajna ma már nem ott folyik, mint…

Hun vagy?

Hun vagy?

Lassan negyven éve volt, hogy mindig azt hallottuk, „az elmúlt negyven év”, így aztán meglepetés, hogy ismét előkerült a szófordulat: az elmúlt negyven év legjelentősebb Attila-kiállítása látható a Nemzeti Múzeumban. Elég baj az. Már arra gondolok, hogy ez azért annyira nem jelentős kiállítás,…

Két t, egy l

Két t, egy l

Valószínűleg sok alkotásra érvényes, hogy minél többet foglalkozik vele az ember, annál jobbnak látja, hallja, olvassa, de a korai Verdi-operák nagyon ilyenek. Van az első találkozás, amikor teljesen reménytelennek tűnnek, csinnbumm cirkusz, világszám, menetelnek és ordibálnak, legfeljebb azért…

Nem jön ki

Nem jön ki

Köztudomású, hogy ha Wagner operai vagy lelkünkön viselt túlhatalma ellen akarunk lázadni, akkor a Carmen a legfőbb szövetséges. Ami Wagnerben nincs meg, azt tudta Bizet, izgalmas és valóságba ágyazott történet, könnyedség, slágerdallamok, de mégis operai feldolgozás és arzenál. Napfény és boldogság…

Az utolsó nyaktörők

Az utolsó nyaktörők

  Mi vagyunk az utolsó artisták, akik biztosító kötél és háló nélkül mennek végig a kifeszített kötélen – mondta egyszer Renée Fleming, az operaénekesekre célozva. Hogy ők tényleg a teljesítőképesség határán, és folyamatosan ott, és mindent kockáztatva, és egy rossz pillanatban arra tévedő…

Sándor, József, Attila

Sándor, József, Attila

Attila lesz este a Margitszigeten, hazajár az öreg csont, itt volt a magyarországi bemutatója is, meglepő módon csak ötven évvel ezelőtt, addig elvoltunk nélküle. Amikor először utaztam szülők nélkül Olaszországba, az éjszakai vonaton leült hozzám kicsit társalogni (na jó, részemről inkább volt…

Te is, lányom, Odabella

Te is, lányom, Odabella

Ez itt a Scala, az igazi Scala, a milánói, kívül olyan szerény és annyira mérsékelten kivilágított, hogy az ember elbizonytalanodik: talán mégsem ma van az előadás. Szerencsére megy arrafelé néhány furcsa lény, botos bátyó lódenkabátban, csillogó, lurex nadrágos férfi, nercbundák. A jegyszedők szép…

süti beállítások módosítása