Azt szokták mondani, hogy minden vezető karmester csak arra vigyáz, hogy kizárólag magánál rosszabb karmestert hívjon meg vendégül. Lehet, hogy igaz, vagy van igazság benne, de néha a feladat nem is annyira egyszerű. Hogy mást ne mondjak: Keller András vajon kit hívhatna meg ezen az alapon a…
Gondolom, minden zongorista életében van egy szakasz, amikor Glenn Gouldnak érzi magát. Ő egy ilyen furcsa, kifürkészhetetlen, különc zseni, akire a zene egészen más hatással van, mint másokra. Ő elszáll, már azt sem tudja, hol van, és ezt jelzi is a külvilágnak, énekel, átlényegül, már abban a…
Folytatódik és folytatódott Baráti Kristóf Bartók-sorozata, az összes hegedűs kamarazenét játssza el három részben. Tegnap volt a második, most csak a közvetítést néztem a Zeneakadémia honlapján, de ugyanaz volt az élmény, mint élőben. Hogy zseniálisak ezek a nagy művek, az 1. rapszódia meg az 1.…
A Szakítós című novellagyűjteményt olvasva kellett valami hasonlón agyalni. 19 szakítós történet, nagyon különböző szinten megélve és elmondva, és nem tudta az ember, hogy vajon ezek a szintek hogyan hatnak egymásra. Rossz lesz-e a rossz közelségétől a jó, vagy épp ellenkezőleg, a profik fölhúzzák a…
Volt már ilyen Baráti Kristóf-élményem, és remélhetőleg lesz is. Amikor annyira egyértelmű a hegedülése, és nem a pontossága, nem a tisztasága, nem az érzelemgazdagsága, hanem az egész, akár kikezdhető részletekkel együtt is, hogy az embernek nincs más dolga, mint feltétlenül lelkesedni. Láthatóan…