Párizsi randevú

Párizsi randevú

Ismerősökkel külföldön találkozni. Nem mondom, hogy nem izgalmas. Milyen lesz? Ő, aki otthon a legnagyobb menő, itt kint is az marad? Beszéli a nyelvet? Az eleganciája nem kopik meg, hogyha a párizsi eleganciával vetjük össze? Büszkék leszünk rá? Vagy tudomásul vesszük, hogy aki otthon király, az…

Aszfalttörténelem

Aszfalttörténelem

Az ember végigmegy, mondjuk a Kossuth Lajos utcán, és szörnyülködik. A magyar utak állapota. De nem azok az utak, ahol a járművek mennek, az autóbuszok kitaposnak, és a motorosok szenvednek a nyomvályúban (ha jól mondom), hanem a sima gyalogjárós aszfalt. Csupa feltörés és pótlás, peremek és…

Hockney jelvénye

Hockney jelvénye

Ez most a fő képzőművészeti esemény Párizsban, David Hockney 25. Mi 25? Huszonöt éves elmúlt, az biztos, nem is 25 éve fest és még az sem igaz, hogy az utóbbi 25 év képei volnának a falon. Bár azok is. De hogy megértsük az egész történetet, van kép 1956-ból is, az, ha jól számolom, 69 éves. Hockney…

Lóháton a gyerekkorba

Lóháton a gyerekkorba

Nem akarok beszállni abba a játékba, hogy ki volt Párizsban olyan múzeumban, ahová senki épeszű nem jár, de azért most ezzel a teljesítménnyel biztosan helyezett vagyok. Cirkuszosok vagy vásárosok, vagy vidámparkosok múzeuma. Megláttam a feliratot, és pont jött ki az előző turnus. Be szabad menni?…

Másnak örülni

Másnak örülni

Mikor bementem a moziba, még nem látszott semmi, mire kijöttem, felfordult az egész város. Nem mondom, hogy nem volt semmi előjele, az átlagosnál sokkal többen viseltek már délután is Dembelé feliratú mezt, és a pincér is megkérdezte, miközben hozta a limonádét, hogy készülök-e az esti meccsre. Nem,…

Kulturális közérzet

Kulturális közérzet

Amikor először utazni kezdtem, nem csak az volt a kemény, hogy az ember mindig három évre utazott, annyi élményt kellett belezsúfolni az idejébe és a pénzébe, amennyit csak lehetett, amikor hazaért, egy hétig csak tántorgott, nemcsak az élmények hatása alatt, hanem mert a napi három múzeum és öt…

Virág az ember

Virág az ember

Azt csinálom, amit minden rendes turista Párizsban: megnézem a Notre-Dame-ot, legfeljebb annyi különbséggel, hogy mint rendes magyar turista, eggyel előbb szállok le a metróról, hogy Szent Mihály útján ballaghassak a Szajna felé. De aztán ott vagyok, először az újranyitás óta, és persze, hogy elkap…

Párizsi pillanat

Párizsi pillanat

A kutya és a farkas között. Ha jól tudom, így hívják a franciák a szürkületet, már nem nappal, de még nem éjszaka. Körülbelül ezt az órát választottam a bisztrózásra, ebédelni már késő, vacsorázni kora, nincsenek sokan, de adnak enni, adnak kérés nélkül poharat, milyen bort szeretnék. Nem tudom.…

Kiből lesz a cserebogár?

Kiből lesz a cserebogár?

Mostani állapotában valahogy nyomasztó a párizsi Opéra. Vagy talán máskor is az, de most nyomasztóbb, mert fel is van állványozva, sorban is kell állni, itt átvizsgálják a csomagokat, csak úgy lehet bemenni. Aztán bejut az ember, és nem érzi, hogy hol van, minden zsúfolt és zavaros, a tér tele van…

süti beállítások módosítása