Kilencvennyolc

Kilencvennyolc

Nem akarok ünnepi méltatlankodásba kezdeni, de alapjában véve sejtelmem sincs arról, hogy Kurtág Györgyöt miért kell egyszerre „gyuribácsizni”. Illetve sejtelmem éppenséggel van, de eléggé balsejtelem, hogy az ilyesmi elsősorban mégsem a tisztelet és a szeretet jele, hanem arról szól, hogy a beszélő…

Slágerszöveg

Slágerszöveg

Jó, az ember legyint. Nem kell megoldani. Lehet nélküle élni. Tandori-sorok. Apa nyara. Anya nyara. A panyara. A nyanyara. Nye. De valahogy túl sokan állnak mellette. Például Rajk Judit, aki ezt énekelte a Zeneakadémián. És azért énekelhette, mert Kurtág megzenésítette. Ennyi emberre már mégsem…

Játszanak a gyermekek

Játszanak a gyermekek

Nagy Kurtág-víkend van mögöttünk, a Müpából és a Zeneakadémiáról is közvetítettek Kurtág-műveket, és a Müpa-közvetítésben a műsorszámok között filmfelvételek töltötték ki az átrendezéshez szükséges időt. Az egyik bejátszásban Kurtág és felesége négykezeseztek. Ha jól emlékszem, Bachot, nyilván…

Éjszakai kurtágolás

Éjszakai kurtágolás

Van egy szép, magyar hagyomány. Egyszemélyes hagyomány, de szép: operaelőadásokról viszonylag hozzáférhető fórumokban úgy írni, hogy annak súlya, értelme, terjedelme legyen. Az egy személy Fodor Géza volt, és az ember azt hitte, hogy az ő halálával ennek körülbelül vége is van, nincs, aki fölvegye a…

Kurtág a távolban

Kurtág a távolban

Itt volt egyszer egy angol zenekritikus (nem Lebrecht), és a beszélgetés végén úgy búcsúzott, hogy hát úgyis nemsokára találkozunk, Eötvös-bemutató lesz Párizsban. Mondom neki, hogy azért nálunk nem így megy, nem küldözgeti a munkatársakat külföldi bemutatókra, hiába magyar a szerző.  Csak azért…

Udvarias gombostű

Udvarias gombostű

Új lemeze jelent meg Rohmann Dittának, magyar szerzők szóló csellóra komponált művei. Röppen a borítón, mint egy angyal, és tényleg ilyen. Már hogy van benne valami nagyra nyílt szemű, naiv, tiszta, mintha ő volna az első csodálkozó, hogy ilyen van, a cselló mormog, és zene lesz belőle.  Az egyik…

Az elme szabad állat

Az elme szabad állat

Tudom, hogy mindig ugyanazon nevetünk, ezerszer megnézzük a Hyppolit, a lakájt, mondjuk előre, hogy "bocsánatot kérek, ez a Schneider-villa", aztán mégis úgy jó, ahogy Kabos mondja, de van valami hasonló a megzenésített poénokkal is. Illetve: épp azt nem tudom, hogy hasonló-e, vagy csak a zene…

süti beállítások módosítása