Úgy látszik, ez jön vagy van divatban, nem a nagy emberekről, hanem az ő házastársaikról írni. Ha így van, akkor jól ráérzett a trendre Spiró György, hiszen a Táncsicsnéról szóló Padmaly nyilván több évvel ezelőtt volt a tervezés állapotában. Ámbár a moziban holnaptól induló Hamnet is regényalapú,…

Vízkeresztet játszottak tegnap a szolnokiak a Városmajorban, ami a dolog érdemi részét illeti, elég mérsékelt eredménnyel, bár kétségkívül volt valami vízió az előadás mögött, előtt, alatt, valamit elképzelt a rendező, és azt színre is tudta vinni. Most nem is ez az érdekes, csak a darab legelső…

  Azért is jó olasz városokba visszatérni, mert az ember lefényképezheti újra ugyanazt. Többnyire ugyanúgy. Valahányszor Veronában járok, megilletődök a városkapunál, hogy Shakespeare-t idéznek rajta, mi mást, mint a Rómeó és Júliát. Hogy ez is mennyire érdekes, idegen szem vagy idegen gondolkodás…

Egy idő után azért utazunk (nem mindenki, tudom), hogy felidézzük a régi élményeket. De mindenre nem lehet felkészülni, például erre az illatra sem, ami vihar után terjeng Veronában, gyantás fenyőillat lengi be a szép vidéket, vagy soha nem esett, amikor itt voltam, vagy nem ennyire, vagy nem ekkor,…

Az egész úgy kezdődött, hogy találtam, borító nélkül egy Sting-lemezt. Borítója nem volt, de a címke a közepén azért elegendő felvilágosítást adott, előadó, album címe, kiadás éve, Nothing Like The Sun, és 1987. A címet magamtól úgy fordítottam volna, hogy Semmi sem olyan, mint a nap. Egy létige…

„Dido csak dada.” Honnét is van ez? Romeo és Júlia, mintha Mercutio mondaná, de nem a Mab királynő monológban. Meg különben is: mit mondhat. Köztudott, hogy a dadaizmus azért lett dadaizmus, mert olyan szót kerestek az alapító atyák, amelynek semmilyen nyelven nincs értelme. Vagyis nem tudtak…

Azt lehet tudni, hogy 1601-ben, január 6-án Erzsébet királynőnél vígjátékot játszottak, és azt is lehet tudni, hogy a vendég, aki miatt játszották, az olasz Orsini herceg volt (remélhetőleg tudott angolul, és nem megrökönyödve nézte, hogy mi történik itt). Márpedig Shakespeare Vízkereszt vagy amit…

A Téli regét néztem a Globe előadásában, magában is nagyon érdekes, hogy a Globe-ban (és Shakespeare korában) egészen másképp kellett a színpadon létezni, a játék maga közelebb volt a mai bohózatokhoz, állandóan a közönségnek kellett dolgozni, őket szórakoztatni. Szórakoznak is, nagyon nevetnek,…

Van itt egy sor az Antonius és Kleopátrából. Nem is egy, inkább kettő. Vas Istvánnál így szól, hogy „Gyönyörein, akár delfineken nyargalt, így elemükből felmagaslott”. Mi van? Az eredeti azt mondja: „His delights were dolphin-like, they show’d his back above the element they liv’d in.” Van tehát…

Az talán köztudomású, mennyi Shakespeare-t használtak a Hairben, leginkább (talán kizárólag) a Hamletet, What a piece of work is man, ez Hamlet egyik monológja, vagy a legvégén azt énekli a kórus, hogy the rest is silence, a többi néma csend. Annak ellenére, hogy csak a zenét írta Galt MacDermot, a…