Évekig éltem úgy, mintha Bach csak öt brandenburgi versenyt komponált volna. Nem azt hittem, hogy így van, hanem van ez a bolondéria, engem a jelek szerint már kamaszként elkapott, hogy tartalékot kell képezni. Ha kitör a harmadik világháború, lesz a kamrában napokra víz meg konzerv, és lesz még egy…
Hogy kerül a Vica az asztalra? De tényleg, miért szerepel egyre gyakrabban a magyar szövegekben? Legutóbb épp tegnap hallottam, az Operaház Székely Bertalan termében ünnepeltük Bede-Fazekas Csabát, és a kilencvenedik születésnapjára megjelent könyvet, az ünnepelt mellett ült Ókovács Szilveszter, és…
Fel voltam készülve rá, hogy talán kevesen lesznek. Nem mintha ez nagyon fontos volna, kinek hányan mennek el a temetésére, de a társadalom időnként nagyon figyelmetlen a halottai iránt, ne emlékeztessen minket senki a halandóságunkra, elég baj az önmagában is. Rolla János amúgy sem volt egy nagy…
Valamiért nem tud nálunk igazi, hőn szeretett szerzővé válni Stephen Sondheim. Mindenki elismeri, hogy mennyire jó a zene, amit ír, de nem emlékszem átütő sikerre, játsszák, leveszik, szó sincs arról, hogy mint a Macskák vagy a Jézus Krisztus Szupersztár, nemzedékről nemzedékre adnák tovább a…
Szépen elfogyott tegnapra karácsony mind a tizenkét napja, föltettem az utolsó karácsonyi lemezt is, DUK, decemberben újrakezdjük. In Dulci Jubilo a vinil címe, mint megannyi karácsonyi lemeznek. Furcsa módon ezen egyáltalán nem énekelnek, két, viszonylag össze nem illő társaság váltja egymást,…
Nem tudom, földolgozták-e valaha alaposan Rejtő Jenő dalait, úgy értem, a dalokat, amelyekre a regényeiben hivatkozik. Persze, csak a szövegükre hivatkozik „Le sac, ma fois” éneklik az indulót a légionáriusok, ha jól tudom, ilyen szövegű induló nincsen. „Si l’on savait” – ez is az Előretolt…
Nem tudok rájönni, Haydn Napszak-szimfóniái miért nem lettek annyira népszerűek, mint Vivaldi Évszak-concertói. Nyilván szó sincs színvonalbeli különbségről, vagy ha volna, akkor az mindenképpen Haydn javára volna, de inkább nincs, a remeknél nincs remekebb mű. Ráadásul elképzelhető, hogy a…
A Giocondát hallgattam tegnap, nincs óriási választékom itthon, de mindegyik nagymenő énekesnőkkel, Callas, Tebaldi, Caballé, Marton. Marton! Saját szemével látja, saját fülével hallja az ember, hogyan születnek az operai legendák, ott voltam a lemezfelvételek idején, 1988-ban az Olasz Intézetben,…
A 180-as Csoportról szóló könyvet olvasom, nem nosztalgikus szándékokkal, inkább csak hogy tudjam, miből is maradtam ki annak idején. Mert hát kimaradtam, koncerten sem láttam őket, a lemezeiket is úgy kaptam meg nyitottabb és alternativitásra hajlamosabb családtagjaimtól. Azt nem mondhatom, hogy…
Van ilyen pillanat is, amikor előadó és befogadó teljesen egyetért. Fischer Ádám ezzel zárta az újévi első koncertet, hallottuk ezt a csodálatos művet, A teremtést, most már muszáj az évnek boldognak lennie.
Hiába tudja az ember, hogy ilyen nincs, nem lehet mind az ezervalahány embernek boldog éve,…