Csokréta

Csokréta

Szokatlanul szép virágcsokrot kapott tegnap a Müpában Zubin Mehta, persze, elkezdődött vele a szokásos vacakolás, nem mindig tudnak a férfi fellépők mit kezdeni a virágjukkal. Többnyire odaadják valakinek, de Zubin Mehta nincs most olyan kondícióban, hogy csak úgy csokrokat hajigáljon, nagy nehezen…

Raffael, a szobrász

Raffael, a szobrász

A vígszínházi Büszkeség és balítélet miatt, ha nem is néztem újra, de eszembe jutott, nem az, ami mindenkinek, a sorozat, hanem a 2005-ös film. Talán nem is volna rossz, ha nem Keira Knightley benne Elizabeth, vagy ha nem Matthew Macfadyan benne Mr Darcy. Utóbbi sokat küszködött a szereppel, de hát…

Bocs

Bocs

Azt hiszem, egyszerre túl nagy adagot vettem be Medveczky Balázsból. Amikor megjött a Vígszínház karácsonyi üdvözlete, még meg kellett néznem a honlapon, melyik is az a fiatal színművész, akinek karmester az édesapja, tegnap meg egész este Büszkeség és balítélet. Nem Mr Darcy, de Bingley, azzal a…

Ravel kertje

Ravel kertje

Sejtettem, hogy a Lúdanyó meséi nem kifejezetten a MÁV Szimfonikusoknak való mű, de miért is nem? Sok a szóló, és az egésznek van valami selymes, illatos, titkos világa, rejtelem és sejtelem, azt nem érzi az ember a MÁV legsajátabb területének. De nem baj, valahogy belépőnek jó volt, úgy értem,…

Ravel-nap

Ravel-nap

Ma van a napja, Ravel 150. születésnapja, ahogy illik, Ránki Dezső eljátssza a G–dúr zongoraversenyt a Zeneakadémián, majd elmesélem, milyen volt. Most inkább valami okosat kellene mondani róla, de azt nem tudok, át is adom a szót Petrovics Emilnek, aki egész kis könyvet írt Ravelről, és azt mondta…

Aranyborjú

Aranyborjú

A Faustra készülnek az Operaházban, és eszembe jutott, hogy ez olyan opera, amivel nekem magamnak is sikerem volt. Igaz, elég régen, óvodás koromban, amikor az itthoni lemezhallgatások nyomán dalra fakadtam az oviban. Nem valami különlegesen nehéz dalra, csak a Katonaindulóra, „Bátran küzd seregünk,…

A fura Elise

A fura Elise

Nem mondom, hogy nagyon sokszor, de időnként eszembe jut a probléma: tulajdonképpen mi ez a Für Elise? Úgy értem, bagatell vagy albumlap, így is, úgy is hívják, az körülbelül mindegy, de hogy ez akkor tényleg rossz zene volna, amit megvetéssel szabad és illik sújtani? Közben mégis Beethoven írta.…

Kinek játszanak?

Kinek játszanak?

Tudom, hogy nem ezen kellene gondolkodni, hanem hogy miképp is áll föl a Dvořák G-dúr vonósötös szerkezete, vagy hogy hiányzik-e belőle a Dvořák által kihúzott másik lassú tétel, vagy talán egyáltalán nem is kellene gondolkodni, csak szállni, mint vérző sas a hegyre. Most már mindegy, ami történt…

Minden álom így

Minden álom így

Gyerekkorom óta van egy rémálmom. Illetve nem is tudom, hogy ez annak mondható-e, mert nem alvás közben ért el, hanem ha a Hősök terén sétáltam. Hogy elkap valami ismeretlen hatalom, fölemel, és letesz Gábriel arkangyal lábánál. 36 méter magasságban. Tériszonyos vagyok. Szóval békésen sétálok, és…

Oscar-nap

Oscar-nap

A szokottnál is kisebb a tétje az idén az Oscar-díjnak, mintha meglepően gyenge évet zártak volna a közönségfilmek. Biztos, ami biztos, azért tegnap megnéztem az Emilia Pérezt, mégis ez a mozi kapta a legtöbb jelölést, és legalább annyit lehet mondani a javára, hogy ez tényleg film, énekkel,…

süti beállítások módosítása