A második Kocsis-születésnap van ma, a második, amit nem ért már meg. Nagyon kínálja magát a régi születésnapi hangversenyek fölidézése, de mindig eszembe jut, hogy az ember mekkora hülye a kortársaival. Olyan talán nem volt, hogy el sem mentem volna, de olyan biztosan, hogy eljöttem, nem tetszett,…
Mondanám, hogy nincs is értelme az egésznek. Egyrészt azért nincs, mert ha sokat mondanak valamit, akkor az egy idő után úgy is lesz. Ha minden Fesztiválzenekaros műsorfüzetbe beleírják, hogy Fischer Iván alapította a zenekart, akkor egy idő után úgy is lesz, tényleg ez rögzül majd az emberek…
Eddig ő volt a boy, mutat Emmanuelle Haim a szőke Sabine Devieilhe-re, ő meg a girl, mutat Lea Desandre-re. Most próbáljuk meg fordítva. Egy Handel-részlet következik, ez már a ráadás. A koncert elképesztően jó volt, de nem látszott rajta rögtön, hogy ilyen lesz. Csak jó, vagy nagyon jó, tudnak…
Nem akarok az lenni, akinek minden zongoristáról egy másik jut eszébe, ráadásul az esetek nagy hányadában ugyanaz a másik, de megint Kocsis Zoltánra gondoltam, pedig Grigory Sokolov zongorázott. Schubert 4 impromptujét, op. 142, és az utolsó darab, az f-moll már a nyolcvanas években rajta volt a…
Dallasban vagyok épp, ami arról is nevezetes, hogy van szimfonikus zenekara, amit tavalyig a holland Jaap van Zweden irányított, tüzesen, mint a nyári nap sugára, és ezzel meglehetősen nagy népszerűségre tett szert. Meg is gyászolta a szerződés lejártát a helyi közönség, de belátták, hogy…
A havazás már csak olyan, hogy különböző zenéket indít el az emberben, bennem leginkább azt, hogy Hull a hó a kéklő hegyeken, másban meg nyilván mást. Őket általában irigylem az ízlésükért meg a zenei memóriájukért, mert nekik, mondjuk, a Borisz Godunov koronázási jelenete zsibong az agyukban. Na de…
Viszonylag hosszú autóúton akadt a kezembe a Rachmaninov 3. zongoraverseny, nagyon régen hallottam már Kocsissal, és megint egy adalék a hangfelvételek életéhez és utóéletéhez: nem avult el. Nem csak nem avult el, de még ha tudja is az ember, hogy körülbelül mire számíthat, eszelős tempókra, mert…
Ez Schroeder:
A zongorázó kisfiú a Snoopyból, aki talán tragikus figura, talán szánalmas, én nem tudom eldönteni, nem nézegettem annyit a képregényből. A Schroeder halála Vidovszky László műve a hetvenes évek közepéről. Lényegében az történik benne, hogy egy zongorista skálázik, és néhány…
Ma van Solti György halálának huszadik évfordulója. Elég hihetetlen szám, hiszen még emlékszem. Egy csomó dologra emlékszem, amikor az Operába jött és Lisztet vezényelt, és hallotta az ember, hogy hol vannak egy karmester korlátai, már úgy értem, csodát azért nem lehet tenni két próbával. Amikor a…
Akit nem tudunk hallgatni, arról beszélnünk kell. Tudom, hogy hosszú távon veszíteni fogunk, és Kocsis Zoltán valamivé válik, emlékké, emlékművé, legendává. Elfogadom. Most még ezt a szinte-kényszert érzem, hogy beszéljünk róla, azokkal, akik ismerték. Kovács Gézával, a Nemzeti Filharmonikusok volt…