Olvasom Koppány Zsolt könyvét, Volt egyszer egy Kocsis Zoltán a címe, kicsit olyan titkos könyv, én csak az Írók Boltjában láttam árulni, meg nem is valami szép kiadvány, hogy az emberek forgatnák, keresnék, beleolvasnának, viszonyulhatnának hozzá. A szerkesztői munka sem hatalmasodott el a…
Közelednek a martonvásári hétvégék, a Nemzeti Filharmonikusok Beethoven-délutánjai, és eszembe jut egy nagy hülyeség, amit elkövettem, mármint megírtam, és nem tudom, hogy idővel kijavítottam-e. Pedig nagy hülyeség volt. Beethoven 1. szimfóniája volt műsoron, és az első tétel végén Kocsis még…
Koppány Zsolt hívott föl tegnap, hogy új könyve jelent meg, és Kocsis Zoltánról. Aztán fölhívott még egyszer, hogy mit gondolok, olyan nagy bűn lenne, ha utcát neveznének el Kocsisról? Mondtam neki, hogy ezt várjuk, sokan várjuk, az emléktáblát a Zeneakadémia falán, és az utcát, de melyik utcát. Ő a…
A második Kocsis-születésnap van ma, a második, amit nem ért már meg. Nagyon kínálja magát a régi születésnapi hangversenyek fölidézése, de mindig eszembe jut, hogy az ember mekkora hülye a kortársaival. Olyan talán nem volt, hogy el sem mentem volna, de olyan biztosan, hogy eljöttem, nem tetszett,…
Mondanám, hogy nincs is értelme az egésznek. Egyrészt azért nincs, mert ha sokat mondanak valamit, akkor az egy idő után úgy is lesz. Ha minden Fesztiválzenekaros műsorfüzetbe beleírják, hogy Fischer Iván alapította a zenekart, akkor egy idő után úgy is lesz, tényleg ez rögzül majd az emberek…
Eddig ő volt a boy, mutat Emmanuelle Haim a szőke Sabine Devieilhe-re, ő meg a girl, mutat Lea Desandre-re. Most próbáljuk meg fordítva. Egy Handel-részlet következik, ez már a ráadás. A koncert elképesztően jó volt, de nem látszott rajta rögtön, hogy ilyen lesz. Csak jó, vagy nagyon jó, tudnak…
Nem akarok az lenni, akinek minden zongoristáról egy másik jut eszébe, ráadásul az esetek nagy hányadában ugyanaz a másik, de megint Kocsis Zoltánra gondoltam, pedig Grigory Sokolov zongorázott. Schubert 4 impromptujét, op. 142, és az utolsó darab, az f-moll már a nyolcvanas években rajta volt a…
Dallasban vagyok épp, ami arról is nevezetes, hogy van szimfonikus zenekara, amit tavalyig a holland Jaap van Zweden irányított, tüzesen, mint a nyári nap sugára, és ezzel meglehetősen nagy népszerűségre tett szert. Meg is gyászolta a szerződés lejártát a helyi közönség, de belátták, hogy…
A havazás már csak olyan, hogy különböző zenéket indít el az emberben, bennem leginkább azt, hogy Hull a hó a kéklő hegyeken, másban meg nyilván mást. Őket általában irigylem az ízlésükért meg a zenei memóriájukért, mert nekik, mondjuk, a Borisz Godunov koronázási jelenete zsibong az agyukban. Na de…
Viszonylag hosszú autóúton akadt a kezembe a Rachmaninov 3. zongoraverseny, nagyon régen hallottam már Kocsissal, és megint egy adalék a hangfelvételek életéhez és utóéletéhez: nem avult el. Nem csak nem avult el, de még ha tudja is az ember, hogy körülbelül mire számíthat, eszelős tempókra, mert…