Ez a Sainte-Chapelle nem az, nem a híres párizsi, hanem a valamivel kevésbé híres Vincennes-i, nem érnek földig az üvegablakai, és többnyire nem is olyan régiek, de azért megteszi. Nem is ez, vagy nem csak ez az érdekes benne, hanem ha az ember fölkapaszkodik a kórusra, hetven lépcső, még megy,…
Megyek a fény városába, szoktuk mondani egymásnak viccelődve, hogy jaj, mekkora közhely, Párizs a fény városa. Ennek ellenére csak most esett le nekem, hogy a fény nem az utcai világításra vonatkozik, annál régebbi közhelyről van szó, hanem a felvilágosodásra. Úgyhogy ezentúl inkább a divat városába…
Ha nem is kényszeresen, de foglalkoztat, hogy mégis mit csinálnak a párizsiak. Van az a módszer, hogy az ember megy, és ahol este csoportosulást lát, odamegy, és akkor majd meglátja. Ezt próbáltam, de nem sok sikerrel. A République sarkán van egy Bouillon nevű hely, és valamiért hosszú sor állt…
Az a kérdés, hogy ha valaki ott ül valaminek a közepében, akkor észreveszi-e, hogy minek a közepében ül. Semmi rosszra nem gondoltam, csak arra, hogy ha valaki Párizsban él, ott is született, akkor vajon van-e számára jelentősége Párizsnak, vagy egész életében elvágyódik, mondjuk, Budapestre. Vagy…
Nem tudom megszokni, talán nem is fogom, talán nem is baj, hogy időnként el lehet menni külföldi színházakba vagy hangversenytermekbe, és meg lehet saját szemmel is nézni, hogyan csinálják a nagyok. Ugyanúgy, mint a kicsik, vagy a kicsik időnként sokkal nagyobbak, mégis van abban valami…
Mintha a képzőművészet csatát nyert volna. Azelőtt a múzeumi boltok szokása volt, hogy a műtárgyakat pólókra helyezzék, és úgy árulják, hadd örvendezzen a megajándékozott: ott volt (vagy legalább az ajándékozó ott volt) a Louvre-ban. Most viszont a műtárgyak, vagyis a képek képének viselése…
Délután száll le a gép Párizsban, mire lecuccol az ember, már sok ideje nincs, de valami még belefér… Miért ne a Sacré-Coeur? Nem vagyok megszállott párizer, nem az én Bakonyom, vagy eddig nem volt az, de azért furcsa, hogy ide, a város tetejére még soha nem jöttem el. Nyilván mert nem elég öreg az…
Nyilván mind megbuggyanunk, csak idő kérdése, legfeljebb a később születettek egy ideig örülhetnek, hogy nem annyira buggyantak, mint ősapáik, de őszintén meg vagyok döbbenve Tolcsvay László bánatán. Mert hogy el van kenődve, amiért a Nemzeti dal új videoklipjében azt éneklik az új márciusi ifjak,…
Az Ariadne Naxosbant játszotta tegnap a Metropolitan, náluk délben, nálunk este, még csak nem is volt tele a színház, se itt, se ott, annak is megvan az oka. Nálunk újranyitották az Operaházat, náluk meg hiába nagyváros New York, azért van jobb dolguk is az embereknek, úgy látszik. Pedig, te jó ég,…
Eszemben sincs úgy tenni, mintha elfogulatlan kritikát tudnék írni Falusi Mariannról, de eszemben sincs úgy tenni, mintha nem lett volna tegnap koncertje a Kongresszusi Központban. Ha nem is életmű-koncert, azért jó nagy merítés az utóbbi idők munkáiból, részletek a Rózsavölgyi Szalonban tartott…