A fűszernevű

A fűszernevű

Két helyszínen is kiállít Velencében Anish Kapoor, és ebből az egyik az Accademia, mindenféle Tintorettók és Tizianók között a falon egy fekete négyzet. De Tintorettóval ellentétben ezt még lefényképezni sem lehet, megmutatni is csak filmen, mert a négyzet csak szemből négyzet, oldalról viszont…

Világégés

Világégés

Anselm Kiefert bízták meg a Dózse palota egyik termének átalakításával. Nem végleges akcióról van szó, néhány hónapon át láthatják ezt a látogatók, világégést, kormos aranyat, elégett könyveket. Az sem véletlen, hogy a tűz pusztít, 1577-ben egyszer már leégett ez a terem, a régi, megsemmisült…

Mini Bábel

Mini Bábel

Talán a legfeltűnőbb idén a biennálé közönségében az oroszok hiánya. Nincsenek itt se kicsiben, se nagyban, nem látni Abramovics jachtját, se a többi, az övénél kisebb luxushajót, nem hallani, hogy oroszul beszélnének a velencei utcán. Ukránnak nézem azt a családot is, amelyik a vaporetto orrában…

Csak egy szál piros rózsa

Csak egy szál piros rózsa

Még soha nem voltam Szent Márk napján Velencében. Nem mintha szörnyen fel volna dúlva védőszentje napján a város, de azért felhúzzák a lobogókat a Szent Márk téren (velenceit, olaszt és európait, kíváncsi vagyok, azelőtt mi lehetett a harmadik), ünnepi szertartás van a székesegyházban. Ennél…

Halszagú kurtizán

Halszagú kurtizán

Ez már a levezetés, mármint utókezelés, Velence-vágyakozás, Boros Géza könyvét olvasom, szép, kék valami, az az érzésem, hogy nem szabad sokat forgatni, mert szétesik, bár a szétesett könyv is szép látvány, legalább olvasva volt. Minden városnál városabb a címe, 100 bejegyzés Velencéről, ez meg az…

Szemetes, vécépucoló

Szemetes, vécépucoló

Hányszor mondja vagy inkább csak mondta az ember, ha valahol jól érezte magát, hogy ide eljön szemetesnek vagy vécépucolónak is. Csak itt élhessen, szívhassa a város levegőjét, erre a helyre gondoljon úgy, hogy itthon vagyok. Ami Velencét illeti, gondolom, a vécépucolás hagyományos módon történik,…

Belbecs

Belbecs

A világ legszebb könyvesboltja – mondja magáról a velencei Acqua alta, és nem sokat kockáztat. Biztos segít a szépségben a város is, az mégis ritka, hogy egy könyvesbolt hátsó vége ne valami raktár legyen, hanem víz, gondola, ámuló emberek, akik fényképezik egymást. Két perc se kell hozzá, hogy…

A dózse macskája

A dózse macskája

Nem a legszórakoztatóbb kiállítás, amit valaha is tető alá hoztak Velencében, de hát mit lehet kiállítani egy hadvezérről. Könyveket, portrékat, fegyvereket. A ruháját, amiből megállapíthatja a néző, hogy Francesco Morosini nem volt épp langaléta, szóval a Napóleon-szindrómát hívhatnák akár…

Mulandóság, állandóság

Mulandóság, állandóság

Alapélmény Itáliában, hogy az emberek mit meg nem tesznek a mulandóság ellen. Lovasszobrokat állítanak, gyönyörű márványsírokat építenek és faragtatnak, hogy majd jönnek emberek, és ámulnak, és ha nem is tudják, ki van a kő alatt, valamit elolvasnak róla, Colleoni, és Bergamóban született. Az is…

süti beállítások módosítása