Midőn ezt a képet készítettem a Szajna partján, azt gondoltam, azért érdekes, mert egy ember, lám milyen mély nyomot tud hagyni egy városban. Még mindig jelen van, kávézókat neveznek el róla, meg ezek szerint uszodákat is, miközben azt sem tudnám megmondani, Josephine Baker voltaképpen mi is volt…

Szerintem évtizedek óta látom az emléktáblát a Deák Ferenc utcában, de soha nem jutott eszembe utánanézni, pontosan kinek az emlékére is helyezték a falra. Valami régi festő. Az meg végképp nem jutott az eszembe, hogy Marastoni Jakab nem is magyar származású, végül is van hasonló magyar név,…

Zongorista volt, mi más? Elég sok más, költő is, meg olyan zenetudós-féle is, érdekes, bár nem átütő hatású műsorokat készített a Schubert-szonátákról, könyveket írt a zenéről, szóval olyan okos ember. Okos ember, aki a gondolatai jelentős részét a zongoránál fejtette ki. Valószínűleg ebben…

Látom, hogy nem nagy mozisiker A föníciai séma, vagy legalábbis így látom, én már az Uránia egyik kisebb termében néztem, és messze nem telt ház előtt. Nem is tudom, egy filmes mivel vigasztalja magát, neki fontosak a számok, hogy bele tudjon kezdeni a következő rendezésébe, szóval az utókor nem…

Megvolt, siker volt, a néző boldog. A kérdés az, hogy vajon a szereplő is boldog-e, akinek megvolt, akinek siker volt. Kálmán Péterrel beszélgettünk a Metropolitan operai bemutatkozása alkalmából. Levágattad a szakálladat. Az volt a legrosszabb. Kérték, vagy úgy érezted, hogy a szerephez így…

Nyilván nem értek valamit, vagy talán az egészből nem értek semmit, de egyáltalán nem értem, miért vannak Peter Lindbergh képei a Műcsarnokban. Hacsak nem csaliként, erre bejönnek, aztán majd jól a nyakukba zúdítjuk Péreli Zsuzsát meg a Magyar Szalont. De úgy önerőből vagy művészetként… Mintha…

Nem tudom, helyesen olvasom-e a filmet, illetve azt sem, hogy olyan nagyon meg kell-e szakadni a filmolvasásban és megfejtésben, de azért néhány dolog feltűnt az új Wes Anderson filmben, A föníciai sémában. Elsőként nyilván a főszereplő neve, akit Zsa-zsának hívnak, ámbár férfi, Zsa-zsa Korda. Erre…

Emlékszem, mikor láttam először ezt a rajzot. Nem élőben, csak egy könyvben, de visszahőköltem. Dürer, aki annyira szerette magát, annyira boldog volt a hajával meg az arcvonásaival, és minden oka meg is volt erre, egyszer csak ideállítja magát, mint a nemi szerve hordozóját. Miért? Vagy kit akart…

Volt idő, amikor azt gondoltam, már csak idő kérdése. Már majdnem megszerettem Tintorettót. Néztem a Szent Márk holttestének elrablását, és éreztem, hogy nahát, ez tetszik. Teljesen felrúgja azt a meggyőződést, hogy a világ megőrült, amikor Tintorettóért lelkesedik, mert nem is jó festő, csak…

Ez is csak egy velencei átverésnek tűnt. Nem nagyon fájdalmasnak, de azért mégis. Az Accademián szép időszaki kiállítás megy éppen, Corpi moderni a címe, de leginkább a reneszánsz testekkel foglalkozik, és leginkább a saját anyag átrendezése. Azért vendég-Michelangelo rajz is van, meg jó a…